Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna (szerk.): A tatai múzeum története 1912-2002. (Tata, 2002)

A képzőművészeti gyűjtemény

ban az években a „támogatott" kategóriájában szerepelt (ez az anyag és a ráfordítás nagyságában is érzékelhető), míg további jelentős, helyi kötődésű - ámde csak „tűrt" - mesterek műveit is, a Kernstok-anyaghoz képest kisebb számban, de beszerezte a múzeum. Vaszary János, aki Tatán műtermes villát tartott fenn, számos korszakos jelentőségű alkotását itt festette. Noha tatai témájú képét nem sikerült megszerezni, két Vaszary-festményt és két grafikát is vásárolt a múzeum. Wehner Tibor kutatásai irányították a figyelmet azokra a szinte elfeledett festőkre, akik a városban vagy a grófi udvarban működtek a 19. század végén és a 20. század első felében, így ők is bekerültek gyűjtési koncepciónk látókörébe. Ezen korszak alkotásai teremtenének kapcsolatot, folyamatosságot a régi és a modern gyűjtemény között. E téren azonban sajnos maradtak hiányok, amelyeket a jelenlegi műkereskedelmi árak ismeretében, egyelőre nincs módunk (legalábbis jellemző, reprezentatív darabokkal) pótolni. A képzőművészeti gyűjtemény egységes egészét néhány teljes hagyaték bővíti ki. Az első helyen áll ezek között a fiatalon tragikusan elhunyt, tatai születésű Zilahy György hagyatéka, konstruktív szürrealista olajpasztelljeinek gazdag gyűjteménye (összesen 83 darab). 1987-ben került a múzeumba egy emigráns magyar művész, Hegedűs László anyaga, a művész ajándékaként (224 darab). Ugyancsak 1987-ben került hozzánk egy avatgarde festő, Vaszary János tanítványa, Győrfy K. József hagyatéka, a művész Tatabányán élő lányának, Sz. Győrfy Klára festőművésznek közvetítésével (463 darab). A jeles rézkarcoló művész, Dudás Jenő hagyatékát 1990-ben kapta meg a múzeum (129 darab). A 90-es évek gyarapodásainak fő forrása a kiállító művészek ajándékozása és a még leltározatlan darabok nyilvántartásba vétele volt. A korábbi évtizedek kiállítási koncepciójának megfelelően kiállításaink következetesen a megyében működő, innen kirajzó művészek, régi mesterek és kortárs alkotók bemutatására törekszenek, így ezen művészek ajándékozásai természetesen a törzsgyűjteményt gyarapítják. Vásárlásról csak néhány esetben beszélhetünk, és szinte jelképes az az összeg, amelyet erre fordíthattunk. A gyűjtemény a megye művészettörténetének és e tárgy kutatásának bázisa. Darabjai nélkülözhetetlenek a kézikönyvek, albumok, bizonyos tematikus vagy önálló, gyűjteményes tárlatok, életműkiállítások esetében. A nyergesújfalui Városi Képtárban (állandó kiállítás) láthatók Kernstok Károly és Kóthay Ernő legszebb nálunk őrzött művei. Ennek ellenére sajnálatos körülmény, hogy állandó megyei képtár, amely az utóbbi 50 év képzőművészetét, vagy az előzményeket, a megye művészettörténeti tradícióit bemutathatná, nincsen. Az egyetlen állandó művészeti kiállítás Martyn Ferenc festőművész kiállítása volt a vár toronyszobájában (1983-2000). A festményeket a mester és felesége adományozta részben a mú17 WEHNER 1980, 138-191. 18 A megyei kiállításokról (köztük a KDM kiállításairól) készült egzakt feldolgozás NÁSZ 1986. 19 Martyn Ferenc állandó kiállítása. Katalógus. A Kuny Domokos Múzeum képzó'művészeti kiállításai 46. Tata 1983. 110