Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna (szerk.): A tatai múzeum története 1912-2002. (Tata, 2002)

A képzőművészeti gyűjtemény

ban az években a „támogatott" kategóriájában szerepelt (ez az anyag és a ráfordí­tás nagyságában is érzékelhető), míg további jelentős, helyi kötődésű - ámde csak „tűrt" - mesterek műveit is, a Kernstok-anyaghoz képest kisebb számban, de be­szerezte a múzeum. Vaszary János, aki Tatán műtermes villát tartott fenn, számos korszakos jelentőségű alkotását itt festette. Noha tatai témájú képét nem sike­rült megszerezni, két Vaszary-festményt és két grafikát is vásárolt a múzeum. Wehner Tibor kutatásai irányították a figyelmet azokra a szinte elfeledett fes­tőkre, akik a városban vagy a grófi udvarban működtek a 19. század végén és a 20. század első felében, így ők is bekerültek gyűjtési koncepciónk látókörébe. Ezen korszak alkotásai teremtenének kapcsolatot, folyamatosságot a régi és a modern gyűjtemény között. E téren azonban sajnos maradtak hiányok, amelyeket a jelen­legi műkereskedelmi árak ismeretében, egyelőre nincs módunk (legalábbis jel­lemző, reprezentatív darabokkal) pótolni. A képzőművészeti gyűjtemény egységes egészét néhány teljes hagyaték bővíti ki. Az első helyen áll ezek között a fiatalon tragikusan elhunyt, tatai születésű Zilahy György hagyatéka, konstruktív szürrealista olajpasztelljeinek gazdag gyűjte­ménye (összesen 83 darab). 1987-ben került a múzeumba egy emigráns magyar művész, Hegedűs László anyaga, a művész ajándékaként (224 darab). Ugyancsak 1987-ben került hozzánk egy avatgarde festő, Vaszary János tanítványa, Győrfy K. József hagyatéka, a művész Tatabányán élő lányának, Sz. Győrfy Klára festőmű­vésznek közvetítésével (463 darab). A jeles rézkarcoló művész, Dudás Jenő hagya­tékát 1990-ben kapta meg a múzeum (129 darab). A 90-es évek gyarapodásainak fő forrása a kiállító művészek ajándékozása és a még leltározatlan darabok nyilvántartásba vétele volt. A korábbi évtizedek kiállí­tási koncepciójának megfelelően kiállításaink következetesen a megyében mű­ködő, innen kirajzó művészek, régi mesterek és kortárs alkotók bemutatására tö­rekszenek, így ezen művészek ajándékozásai természetesen a törzsgyűjteményt gyarapítják. Vásárlásról csak néhány esetben beszélhetünk, és szinte jelképes az az összeg, amelyet erre fordíthattunk. A gyűjtemény a megye művészettörténetének és e tárgy kutatásának bázisa. Darabjai nélkülözhetetlenek a kézikönyvek, albumok, bizonyos tematikus vagy önálló, gyűjteményes tárlatok, életműkiállítások esetében. A nyergesújfalui Váro­si Képtárban (állandó kiállítás) láthatók Kernstok Károly és Kóthay Ernő legszebb nálunk őrzött művei. Ennek ellenére sajnálatos körülmény, hogy állandó megyei képtár, amely az utóbbi 50 év képzőművészetét, vagy az előzményeket, a megye művészettörténeti tradícióit bemutathatná, nincsen. Az egyetlen állandó művé­szeti kiállítás Martyn Ferenc festőművész kiállítása volt a vár toronyszobájában (1983-2000). A festményeket a mester és felesége adományozta részben a mú­17 WEHNER 1980, 138-191. 18 A megyei kiállításokról (köztük a KDM kiállításairól) készült egzakt feldolgozás NÁSZ 1986. 19 Martyn Ferenc állandó kiállítása. Katalógus. A Kuny Domokos Múzeum képzó'művészeti kiállításai 46. Tata 1983. 110

Next

/
Thumbnails
Contents