Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna (szerk.): A tatai múzeum története 1912-2002. (Tata, 2002)

A tatai múzeum története

A gyűjtemény anyaga ládákba csomagolva, viszonylag épen vészelte át a második világháborút. A gyűjtemény államosításakor, majd a rendház szekularizálása során a piarista múzeum illetve rendház gazdag tárgyegyüttese vetette meg utódja, a Kuny Domokos Múzeum gyűjteményének alapját. A második világháború utáni múzeumi élet az 1949-ben megszületett múzeumi törvény hatására alakult Tatán is. Kezdetben a Quadt-villa volt a tatai múzeum székhelye. 1951 és 1953 között Dobroszláv Lajos volt a múzeum igazgatója, akit 1953 után Jenéi Ferenc követett 1957-ig. 1951-54 között a piarista gyűjteményt több helyen is kiállították, megindult a gyűjtemények számbavétele, leltározása, nagyobb gyűjtemények megszerzése (Hódmezővásárhelyi gyűjtemény 1954; Kállay-gyűjtemény 1957), a szisztematikus gyűjtőmunka. 1954-ben került az anyag a tatai várba - ekkor vette fel a múzeum a keramikus Kuny Domokos nevét -, ahol még ez évben 3 teremben elkészült az első állandó kiállítás, amit 1955ben a fajansz kiállítás és a római kőtár megnyitása követett. Ekkor kerültek a múzeumba a tatai és majki Esterházy-kastélyokból és a piarista rendházból származó festmények is. 1957-ben Kiss Ákos és Kraloványszky Alán rövid igazgatóságát követően Bíró Endre lett az igazgató. A vár teljes épületét csak 1959-től használhatta a múzeum, miután a Halgazdaság és a tatabányai Bányászati Múzeum is elköltözött. A múzeumi gyűjtemények az ásatások, vásárlások illetve gyűjtések eredményeként fokozatosan bővültek. Ennek köszönhetően 1963-ban, a vár épületének két szintjén megnyílt új állandó kiállítás a paleolitikumtól a 19. századig mutathatta be a város és a környező települések történetét. A múzeum 1966-ban került a Megyei Tanács kezelésébe, s az ekkor létrehozott Komárom megyei Múzeumi Szervezet központja a Kuny Domokos Múzeum lett. Ekkor már 2 régész és 1 újkoros muzeológus dolgozott, a gyűjteményi munka és a közművelődési feladatok mellett a múzeum már 10 időszaki kiállítást is rendezett. Számos leletmentés mellett (pl. M l-es út, almásfüzitői vörösiszap tároló) jelentős tervásatás, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal támogatásával 1965-től 1972-ig B. Szatmári Sarolta által irányított tatai várásatás gazdagította legszámottevőbben a régészeti gyűjteményt. E kutatás eredményeként ismerjük a vár középkori alaprajzát, építési periódusait. A megyei múzeumi szervezet kiépítése a hatvanas évek végén gyorsult fel. Az Angolparkban lévő Esterházy-nyárilak lett helyreállítása után a múzeum irodaépülete, itt helyezték el a könyvtárat, a kiépülő adattárat ill. egyes gyűjteményeket is. Szőnyben 1970-ben nyílt meg a Dobi István-emlékmúzeum, s ezzel egy időben egy régi iskolaépület megszerzésével a megyeszékhely is múzeumhoz jutott - 1973-ban első állandó kiállítása is elkészült. Acsteszéren 1971-ben megnyílt a Táncsics Emlékház, elsősorban a tatai múzeum gyűjteményeinek felhasználásával. 1976-ban Ászáron Jászai Mari szülőházában nyílt meg a kiállítás. Szintén 1973-ban, a Miklós-malomban nyílt meg először a Nemzetiségi Néprajzi Mú10