T. Dobosi Viola: Ősemberek az Által-ér völgyében (Tata, 1999)

29. kép Kavicseszközök méretes állatokkal kellett bajlódniuk, mint egy gyapjas orrszarvú vagy egy mamut. Feltételezhető pl. hogy voltak pl. tűzben edzett hegyű falándzsák, melyek eltűntek az idők folyamán, de a vadászzsákmány darabolása-nyúzása, bőrmegmunkálás kemény és tartós eszközkészletet igényelt. A többi ellentmondás ha teljesen fel nem is oldható, egy részük mindenképpen magyarázható. Legnyomósabb ok a lelőhely helyzete és hajdani környezete. A lelőhely földrajzi helyzete magyarázza hogy miért keveredik a leletanyagban eltérő ökológiai igényű élőlények maradványa. Az Általér völgye középhegységi környezettel kötötte össze a tatai medencét, s a lelőhelytől keletre nincsenek távol a Gerecse hegylábi dombsorai. Az Általér völgye kivezette a lapályra az erdei környezetet kedvelő állatokat, míg a lelőhelytől nyugatra száraz, füves sztyepp állatvilágából válogathattak az őskőkori vadászok. A lelőhely környékén működő források kellemes környezetet biztosítottak. A mésztufában talált növényi maradványok hő-, napfény- és csapadékigényét figye53