Számadó Emese (szerk.): Hétköznapi áhítat - a felvidékiek népi vallásossága (Komárom, 2008)

Egy fiuk született. Nagymányokra telepítették a családot, itt mindketten a bányában dolgoztak, ahol mindkettőjüknek súlyos gerincbántalma lett. Fiuk nagyon fiatal volt a Komáromba költözésük idején, az újonnan épített ház se volt még készen. Adatközlőm egy napon, amikor éppen egy családi probléma miatt zaklatott idegállapotban volt azt vette észre, hogy valami nagyon erős fénysugár bántja a szemét. Az egyik szemére rosszul is látott, mert a szem idegével volt probléma. Csak nem akart eltűnni a fénynyaláb, s azt látta, hogy öt sugár világított be az ablakon. Egyszer csak eltűnt a sugár. Férje akkor jött haza, neki elmesélte. S azt is, hogy amikor a hatalmas fény megszűnt, ő teljesen megnyugodott, és boldogságot érzett. Szokás volt, hogy ünnepek alkalmával meglátogatta őket a komáromi káplán. Volt olyan is, hogy háznál gyóntatta meg a nénit. Tüdőgyulladást kapott, s akkor megint kijött az ismerős pap, akinek ő ezt az esetet elmesélte. Ekkor azt mondta neki a káplán, hogy a „sugár, a Jézus öt sebjéből jött". Nagymányokon is nagyon sajnálták, mikor Komáromba költöztek, s a plébános úrtól kaptak is búcsúzóul egy fényképet. Jó katolikusok voltak itt is. Minden évben újévkor megszenteltették a házukat is. Komáromban is minden nap járt a néni templomban. Abból az időből valók az alább lejegyzett imádságok, amikor a libákat legeltette az előttük levő réten, a folyóparton: „Elég korán indultam. Akkor még itthon először megcsókoltam a feszületet, aztán mentem. Siettem, de magamban mondtam: «Édes Jézusom! Legyen meg a Te szent akaratod, sose az enyém. Adj egy gondolatot, hogy mit csináljak. Mert én már idős vagyok. Hátha nem tudok már úgy gondolkodni. Te tudsz, Te Tudsz, Te látsz mindent! Az Atyának és fiúnak és Szentlélek Istennek Ámen! (keresztet vet) Atyám! Rád hagyatkozom teljesen/ Amit akarsz azt tedd velem/ Amit Te akarsz/ Mindent megköszönök/ Fájdalmat úgy, mint örömöt/ Fogadd el hűséges szívemet/ Nincs más vágyam csupán/ Ami a Tied/ Szívemet szent kezedbe zárom/ Alázattal teszem lelkemet is/ Bizalmam végtelen, Feléd árad,/ Hisz Atyám az én Istenem.» Betegek imája: Szenvedő Jézusom, Tehozzád fordulok/ Gyógyíts meg engemet, mert nagyon beteg vagyok/ Bűnbánó szívemet fájó keservembe/ Borulok Jézusom szent kereszted tövibe/ Hullajtom könnyeim, imát rebeg ajkam,/ Szenvedő Jézusom könyörülj meg rajtam/Jézusom szenvedtél, én is most szenvedek/ Szenvedésben tűrtél, add, hogy én is tűrjek/ Az én keresztem csak szilánk a Te keresztedből/ Ezzel tisztítod meg lelkemet a bűnnek szennyétől/ És ha megtisztultam a szenvedés tüzében/ Szeressél mindig jobban, vegyél engem kegyelmedbe/ O fájdalmas Szűzanyám, tengernyit szenvedtél/ így a szenvedésnek édesanyja lettél/ Enyhítsd szenvedésem és én hálás leszek/ Odafenn a mennyben, amíg Isten tisztít és megpróbál/ Addig összekulcsolt kézzel úgy sóhajtok Hozzád/ Ó fájdalmas Szűzanya imádkozzál értem/ Az Úrjézus Krisztus így gyógyít meg engem/ Ezzel tisztítod meg lelkemet/ És ha megtisztultam , a szenvedés tüzében/ Ó fájdalmas szűzanyám, tengernyit szenvedtél./ így a szenvedésnek édesanyja lettél." 40