Számadó Emese: Komárom és településrészeinek egyesülése. Szőny és Koppánymonostor története a kezdetektől 1977-ig (Komárom, 2007)

II. Szőny rövid története 1. A honfoglalástól a szőnyi mocsarak lecsapolásáig Szőny honfoglalás kori története egyelőre vitatott. Ami bizonyos, hogy all. században a terület királyi, illetve egyházi birtok volt. Ez utóbbiról tanúskodik egy 1211-ben kelt összeírás, amelyben „Sun" néven" az esztergomi érsekség birtokai között találjuk. Szőny a tatárjárás során elpusztult és valószínűleg csak lassan települt újra. Erre utalhat egy jóval későbbi, IV. László (1272-1290) idején kelt oklevél is, amely lakatlannak mondja Szőnyt.

7 IV. Béla 1249-ben elcserélte az Esztergom megyei Örs nevű birtokát a szőnyi érseki birtokra.

8 A további oklevelek mint possessio Zyron, Zyun, illetve villa Zwon sorolják fel a várbirtokok közt, melynek lakói így a Komáromi vár és földesúri hatalma alatt éltek. A település lakói elsősorban szőlőműveléssel foglalkoztak. Egy 1460-ban kelt összeírásban mint Zwny oppidum, vagyis mezőváros szerepel. Ezzel együtt járt a vámszedési és vásártartási jog is. A helyi szájhagyomány megőrzött egy érdekes mondát, mely szerint Mátyás király vitézeivel Tatán, a Fényes forrásoktól Szőnyig (római kori Brigetióig) vezető római kori vízvezetékben folyó vízre aranyozott fakacsát tettek, lóra pattantak és aki Szőnyben legelőször kiemelte a kacsát a vízből, az nyert. A török korban a település kétszer is elpusztult: az 1529. évi és az 1594. évi török hadjáratok során és csak 1623-tól szerepel újra az adóösszeírásban. A falu előtt fekvő ún. Forró szigeten írták alá az I. (1627) és II. (1642) szőnyi békét a török szultán és a magyar király követei. Ez a sziget ma már nem létezik, ugyanis a szigetképző Duna-ág a 18. század elején teljesen beiszaposodott és feltöltődött.

9 A szőnyi birtok 1659-ben Zichy István gróf tulajdonába került. Fia, II. István idején 1700-ban már „Az Szőnyön levő korcsmaház szállástól, bortól, sörtől, szénától, abraktól, főzéstől esztendeig behozott 200 forintot. " Halála után fia és örököse, Zichy Péter 1701-ben - többek között - az alábbiakat sorolja fel a birtokon: „ Továbbá ebben a faluban vagyon egy sör főző Ház ...Item vagyon egy vendégfogadó ház ..."

10 A szőnyi uradalmat (Szőny, Monostor, Pusztaalmás) Péter az 1700-as évek elején zálogba adta Stegner Mátyásnak, majd Neffzer János Jakab bárónak, de Zichy Ferenc és Miklós grófok rövidesen visszaváltották. 7 „ ...Quod ipsam terram Sceun, quam penitus vacuam inuenerunt, nulla curia vei domo in ea existente ..." Az esztergami káptalannak jelentése IV. László királyhoz.hogy Szöny helység Miklós, Wech unokájának statuáltatott. In: Wenzel Á.U.O IX.577.p. 8 Georgius Fejér: Codex Diplomaticus Hungáriáé Ecclesiasticuc ac Civilis IV/2 k. 41-43.p. Ezúton szeretnék köszönetet mondani kollégámnak, Schmidtmayer Richárdnak, a középkori oklevelek terén nyújtott segítségéért. 9 Szőny nagyközségben 1905-ben a „Forró"-n 42,1824 k.hold szántóföldet, 48,3032 k.h. rétet, 0,60 k.h. kertet, 0,1077 k.h. szőlőt, 20,1002 k.h. legelőt és 4,113 k.h. földadó alá nem eső területet tartottak számon. In: Szőny nagyközség kataszteri telekkönyve az 1905. évi mérnöki helyszínelés alapján. 129-133. 10 Klujber László: Bontják a szőnyi nagyfogadót. In: Komáromi Újság 1994 5. szám 9