Számadó Emese: Komárom és településrészeinek egyesülése. Szőny és Koppánymonostor története a kezdetektől 1977-ig (Komárom, 2007)

Később gróf Zichy Miklós testvére osztályrészét is megváltotta és így az egész szőnyi uradalom egyedüli birtokosa lett.

u Az 1700-as évek elején mástól is híres lett Szőny. Bél Mátyás leírásából tudjuk, hogy Mátyás Pál „felesége Zsuzsanna az 1700. évben kéttestut szült. Azt mondják, az asszony olyan szerencsésen szülte meg a szörnyszülöttet, hogy amikor a híres gyermeket a világra hozta, egyiknek a szülésétől sem merült ki. Később elhagyta lakóhelyét, s átment Pörböthe faluba. "

12 Csúzi Cseh János orvos a „szőnyi kettős lánnyal" európai körutat tett és mint gazdag ember tért vissza. Képüket latin verses felirattal több ízben kiadta.

13 Kilenc évesen a gyerekeket a pozsonyi Orsolya zárdába vitték, ahol 22 éves korukban haltak meg. A sziámi ikrek egymásnak hátat fordítva, ágyéktájuknál voltak összenőve. Helénnek és Juditnak hívták őket. Szőny déli határát összefüggő mocsár borította, melynek területe 666 hold volt. Ezt a mocsarat 1747-ben Mária Terézia megbízásából Mikoviny Sámuel mérnök csapolta le. Ezzel a település mezőgazdasági művelés alá vonható területei megnőttek. A Mikoviny által készített térképen jól látható, hogy az általa is még jól azonosítható római kori tábortól - ha hinni lehet a léptékaránynak - kb. 600-700 m-re, mocsaras terület kezdődik, amely tulajdonképpen végighúzódott Szőny déli határán. Mikoviny Sámuel térképe 2. Szőny fénykora, a 18. század második felében: A Zichy-birtok A 18. század második felében Szőny soha addig nem látott fejlődésnek indult az 1749-től birtokos gróf Zichy Miklós és még inkább felesége, Berényi Erzsébet grófnő jóvoltából, aki férje halála után, 1758-tól 1796-ig egyedül irányította az uradalmat. A grófnőnek ugyanis zálogjoga volt a birtokon, mivel ő kölcsönözte férjének a pénzt a megváltásra. Szőny a 18. században (id. Klujber László által készített térkép) 11 Kállay Ödön Lm. 87-88. 12 Bél Mátyás: Komárom vármegye leírása. Tatabánya 1989, 78-79. 13 Csúzi Cseh János (Losonc, ? - Győr, 1733): orvosdoktor és ref. lelkész. Franekerben teológiai és orvosi tanulmányokat végzett, ahol 1702-ben avatták orvosdoktorrá. Visszatérve Győrött gyakorló orvos és lelkész. In: Magyar Életrajzi Lexikon 10