Számadó Emese: Új-Szőnytől Komáromig. A komáromi ipar, iparosok, kereskedők és vendéglősök története 1896-1951 (Komárom, 2006)

A Kiss-kocsmával szemben volt a „hatkéményes" nevű nyilvánosház, merőlegesen a Gyár utcára (valószínűleg ez volt a mai Eszperantó utca első épülete). Nevét onnan kapta, hogy hat kisasszony „dolgozott" benne és mindegyiknek külön szobája volt, külön kályhával és ily módon összesen 6 kéménnyel. Komárom és Vidéki Ipartestület Klapka György út 31. szám alatti Székházában lévő vendéglőt 1928-1930-ig Auth Lipót, 1932-ig ifj. Ray Imre, majd 1933-1944-ig Csonka Antal vezette. Komáromi Katholikus Kör Szent Imre utca 9. szám alatti épületében kocsmát üzemeltetett. Az intézményt 1937-től Tóth Ferenc üzletvezető, majd 1945-től az 1921-ben született Andrási Ferencné szül. Mrázik Margit vezette. Komáromi Strandfürdőnél 1935 és 1937 között Horváth Ferenc vendéglős üzemeltetett büfét. Vitéz Mészáros Pál korcsmáros 1925 és 1929 között a Monostori várerőd kantinját vezette. 1931-ben a Kun Miklós utcában nyitotta meg „AranyKupa" nevű vendéglőjét. Fia, Mészáros Pál Pesten, a Keleti pályaudvar éttermében sajátította el a vendéglátó szakmát. 1931-ben szabadult fel Komáromban és ezután mindkét helyen folytatott gyakorlatot. Komáromban a Corsoban volt főpincér, majd katonai szolgálata után a restiben működött. 1940-ben mestervizsgát tett és 1945-ben önállósította magát, átvéve édesapja vendéglátó üzemét, mely söntésből, vendégszobából, valamint 50 fős kerthelyiségből állt. Balatonfelvidéki és szekszárdi borokat, hideg ételeket szolgált fel, a vendégek szórakoztatásáról cigányzenekar gondoskodott. Milch Bertalanná 1893-tól vezette, 1907 óta önállóan, Igmándi út 2. alatti ún. lépcsős kocsmáját. 1 segédet foglalkoztatott. A lépcsős kocsma 1956-ban 154 Ipari újjáépítésünk, 111/80. 77