Számadó Emese: Új-Szőnytől Komáromig. A komáromi ipar, iparosok, kereskedők és vendéglősök története 1896-1951 (Komárom, 2006)

Vági Jakab Hengermalma 1905-ben épült meg. Az alapító elgondolása az volt, hogy a gyengébb minőségű dunántúli gabonából őrölt hátsó lisztnek jó felvevő piaca lesz a Monarchia. Ez a malom egyrészt a kis kapacitású gyári malmok közé tartozott, másrészt a magyarországi malmok átlagos lóerejét tekintve, a környéken jelentős malomnak számított. A malom meghajtóerejét széntüzelésű kazánnal fűtött gőzgép adta. A malom 1946-ban A malomban búza, rozs, árpa és tengeri terményfajták kerültek őrlésre. A malomnak több tulajdonosa is volt, kiemelkedik közülük az első világháború alatti konjunktúrát kihasználó Mészáros Mihály. Azt tervezte, hogy a városban levő laktanyát saját kenyérgyárában sütött kenyérrel látja el. Ehhez felvásárolt 30 hold földet, hogy az ott termelt gabonát saját malmában őrölje meg és aztán maga süssön belőle kenyeret. A vállalkozás azonban megbukott, mivel a Honvédelmi minisztérium kötelezte a laktanyát, hogy maga lássa el magát kenyérrel és a környék pékjei is tiltakoztak a terv ellen. A kenyérgyárnak szánt épületben így nem kenyeret sütöttek, a 30 m magas kémény pedig a később a malom mögött létesült vasöntödéből vezette el a füstöt. 1918-ban a malom leégett, de 1919-ben teljesen újjáépült, 1921-ben pedig tovább bővítették: építették hozzá a 32 vagonos silót. Az 1920-as évek elején épült egy 7 rendszerű, napi másfél vagonos kapacitású rozsmalom is a régi mellé. 1928-ban a pannonhalmi apátság szerezte meg a részvények többségét, ettől kezdve ők voltak a tulajdonosok és tőlük kellett bérbe venni a malmot. A szinte évente egymást váltó bérlők fő célja a gyors meggazdagodás volt, ennek érdekében gyakran becsapták az őrletőket és gyenge minőségű lisztet állítottak elő. 1947-ben tulajdonosa, a panonhalmi Szent Benedek rend főapátja Oszter Sándor győri molnármestert kérte meg a szakvélemény készítésére, s ezt követően bérbe vette a malmot: „Az 1947. július 17-én kelt malombérleti szerződés és pótmegállapodás alapján a bérleti jog 1947. július 1. napjától 1957. június 30. napjáig terjedő 10 évre Oszter Sándor molnármester malombérlő győri lakos javára bekebeleztetik, egyben az előbérleti jog feljegyeztetik. " Az új bérlő azonnal nekikezdett a teljesen leromlott malom felújításába. A szerelés adminisztratív ügyeit fia, Oszter Károly végezte. A malom melletti gépgyárban és öntödében készültek a vasipari munkák. A malmot öt hónap alatt, mintegy 200.000 Ft ráfordítással hozták rendbe. A pénz Oszter Sándor számára az 1949. évi államosítás miatt végleg elveszett. A malom a rendszerváltás után részvénytársasággá alakult, jelenleg Pannonmill Rt. néven, a legmodernebb technológiával működik. 34 Oszter Károly szíves közlése, akinek ez úton is köszönetet mondunk a tájékoztatásért, valamint a rendelkezésünkre bocsátott fényképekért és dokumentumokért. 13