Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)
Az igazgatói székben
48 revizionista szellem. Mivel Tóth-Kurucz János többek között történelem-földrajz szakot is végzett, ezért nézzük meg ezt a két tárgyat. A tanítás minden iskolában rövid imával kezdődött, a Magyar Hiszekeggyel. 10 1 A történelemtanításban kiemelten foglalkoztak a világháborúval, a Tanácsköztársasággal és a trianoni békével. Magyarország földrajza a történelmi Magyarország földrajzát jelentette. Rámutattak a Kárpát-medence minden egyes tájának és természeti tényezőjének a nemzet életében való fontos szerepére. így mutatták ki a magyar föld és a magyar nemzet elválaszthatatlan kapcsolatát, valamint a magyar föld földrajzi, gazdasági, történelmi és politikai egységét. Mindig először a történelmi Magyarországgal kellett kezdeni, majd ezt hasonlították össze a csonka Magyarországgal. E rövid kitérő után látható, hogy a főváros tanácsának közoktatási ügyosztálya Tóth-Kurucz János személyében olyan embert választott igazgatónak, aki minden szempontból megfelelt az elvárásoknak. Tóth-Kurucz személye garancia volt arra, hogy a rábízott gyermekek keresztény-nemzeti szellemben nevelkedjenek. Igazgatóként halk szavú, következetes, indulatoktól mentes, de mégis roppant tekintélyt követelő egyéniség volt. Itt felidézhetnénk talán egy kedves kis történetet, amelyet egy volt tanítványa mesélt. „Egy alkalommal a szünetben roppant lárma volt a folyosón - egyszer csak kinyílott az igazgatói iroda ajtaja és kilépett rajta a fehér köpenyében a »diri bácsi« kinézett aranykeretes szemüvege mögül és végignézett a gyerektömegen. Abban a pillanatban csend árasztotta el a folyosót - ő pedig visszatért irodájába." 10 2 Tóth-Kuruczot munkájában egyébként három-négy hitoktató tanáron kívül 24-26 tanárnő segítette. Igazgató lévén csupán heti néhány órát adott, mivel nagyon sok idejét kötötte le az iskola vezetése. Ám hatalmas munkabírását és elkötelezettségét mutatja, hogy iskolai tankönyveket is írt, amelyeket az oktatásba is bevezettek. Ispánovits Sándorral közösen írták meg 1930-1933-ban a Budapesten kiadott „Földrajz polgári fiúiskolák számára" című négykötetes tankönyvet. Szintén közösen írták 1931-1933-ban a „Földrajz polgári leányiskolák számára" című háromkötetes tankönyvüket. IÜ J Tóth-Kurucz mélyen hívő katolikus ember volt. Bár úgy is fogalmazhatnánk, hogy keresztény ember volt, mivel nem tett különbséget katolikus és protestáns között. A keresztény világot élő organizmusnak tekintette, amelyben bár vannak nézeti eltérések, az erkölcsi és emberi alapértékek azonban ugyanazon forrásból táplálkoznak. Nemzeti egységre és egyetértésre törekedett az élet minden területén, így a vallásban is. Ezt bizonyította a komáromi református
