Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)
Az igazgatói székben
47 pozíciójára tekintett, hanem sokkal inkább olyan lehetőségre, ahol nagy, embert próbára tevő fontos nemzeti feladatok megvalósításán dolgozhatott. Tóth-Kurucz igazgatói feladatainak felvázolása érdekében tekintsük át a korszak magyar oktatásügyének legfőbb problémáit, sajátosságait és célkitűzéseit. Az új határok közé kényszerített Magyarországon 5584 iskola működött, amely a történelmi Magyarország kereteit tekintve csupán az iskolák 33%-át tették ki. Ez a szám ugyan megfelelt a területi csökkenés nagyságának, de felülmúlta a lakosság csökkenését, amelynek 43%-a élt az új határok között. A Horthy-korszak közoktatásügye a 19. század végén kialakult iskolarendszer továbbfejlesztésén alapult. Az oktatásügy irányítói közül ketten emelkedtek ki: gróf Klebelsberg Kunó és Hóman Bálint. Klebelsberg felfogásának köszönhetően az iskolaügy 1925-1930 között 9-10%-al részesedett a költségvetésből. Ez több mint kétszerese volt az 1900-1913 közötti költségvetési keretnek. Kevés olyan törvény valósult meg, mint az 1927. évi VII. tc. 1930-ig a tervezett több mint 5000 iskolai objektum mindegyike elkészült. Az 1924-es középiskolai reformmal Klebelsberg kettőről háromra növelte a középiskola-típusok számát. Két évvel később a leányközépiskolát is két típusra bontották. A leánygimnázium a fiúgimnáziumnak, a leánylíceum a reálgimnáziumnak felelt meg. A reform egyik lényeges újítása az volt, hogy mindegyik iskolatípus érettségije bármelyik magyar felsőoktatási intézménybe való felvételre jogosított. Az 1920-as években új tanterveket vezettek be. A Trianont közvetlenül megelőző és a békediktátum aláírását követő időszak honi állapotainak következményeként nőtt a világnézeti-politikai nevelés jelentősége. Ennek köszönhetően erősödött a keresztény-nemzeti szellem, és nagy hangsúlyt kapott a revizionizmus. Nagyon jól jellemzi a korszak neveléspolitikájának arculatát és célkitűzéseit Kornis Gyulának, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkárának írása, aki ekként határozta meg az oktatásügy főbb feladatait: 1; „a nemzeti érzés pozitív ápolása", 2; "az ifjúság lelkének megvédése az internacionalizmus szelleme ellen", 3; „a nemzet intelligenciájának visszamagyarosítása." 9i > Kornis Gyula azt írta, hogy a nemzeti politikai nevelés csak akkor lehetett sikeres, ha az keresztény-nemzeti szellemben történt. 1Ü U A következőkben néhány tantárgyi példával szeretnénk szemléltetni, miként nyilvánult meg a tanórán a nemzeti-keresztény és
