Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)

Az igazgatói székben

46 Tóth-Kurucz János egyetértett a 20-as évek művelődéspolitikájának irányítója, Klebelsberg Kunó gróf

9

2 gondolatával, illetve oktatásügyi elképzelésével, miszerint a „magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá. [...] amikor kezünk annyi téren meg van kötve, a szellem régióiban korlátlanul cselekedhetünk, éppen a nagy kulturális erőfeszítéseknek van most itt az ideje"

9'" E szavak jelentését és súlyát érezve Tóth-Kurucz János 1921 novemberében egy pályázati hirdetésben

9

4 közzétett polgári iskolai igazgatói állás egyikére beadta pályázatát. Itt meg kell jegyeznünk, hogy Tóth-Kuruczot 1919. október 16-án az Üteg Utcai Polgári Leányiskola ideiglenes igazgatójává nevezték ki.

3' Az igazgatói állásra egyébként már két ízben pályázott, s az úzus szerint is a Tanácsköztársaság bukása után az első kinevezés őt illette volna meg. Az is növelte esélyeit, hogy 1919. októberi ideiglenes igazgatói kinevezésétől kezdve mint számtalan egyesület elnöke, alelnöke, titkára emberfeletti munkával dolgozott a keresztény Magyarország újjáépítésén, s a magyar ügy győzelmén. Vezetői és igazgatói rátermettségét, szakmai érdemeit és elismerését bizonyította, hogy 1920 tavaszán a főváros tanácsának közoktatási ügyosztálya őt bízza meg, hogy keresse fel a Nemzeti Múzeum Igazgatóságát, és kérje meg őket, hogy a tulajdonukban lévő ókori szerszámokból és eszközökből a duplikátumok egy-egy példányát engedjék át a főváros részére iskolai célokra. A tanács egyúttal felhatalmazta, hogy a tárgyakat a múzeum igazgatóságától a főváros nevében átvegye, a tárgyakat pedig ideiglenesen vegye föl a VII. kerületi Üteg Utcai Polgári Leányiskola leltárába."' Tóth-Kurucz János ekkor már 44 éves volt, és bízott abban, hogy megválasztják, ha pedig - ahogy írja - "ezek ellenére sem fognak beválasztani, akkor a választások után nyomban be fogom adni nyugdíjaztatásom iránti kérvényemet, mert ezek után nem tudnék lelkesedéssel, lélekkel dolgozni. Nem tudnám a vezetésem alatt álló tanári kart arra ösztökélni s az ifjúság százait úgy irányítani, miszerint - dolgozz, tanulj, hogy boldogulj! - mert a magam példáján látnám annak semmibe vevését. Erkölcsi kötelességemnek tartanám a félre állást, - amire a tekintetes Tanács igazságérzetében bízva - talán mégsem lesz szükségem."

9

1 Budapest Főváros Tanácsának Közoktatási Ügyosztálya TóthKurucz Jánost igazgatói pályázata alapján 1922-ben az iskola rendes igazgatójává nevezte ki.

9

s Igazgatói kinevezésére Tóth-Kurucz nem mint tanári pályafutásának, ha úgy tetszik karrierjének őt megillető