Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)

Római nyomok a pannóniai Duna-limes balpartján. Írta dr. Kurucz János

182 megerősíti ezeket. Ha pusztításról, rombolásról van szó a római birodalom bukása körüli időkből, nem állhatott az másból, mint gyújtogatásból, felégetésből, vagyis a tetőrészek és más éghető gazdasági stb. épületrészek, termények elpusztításából. Ha egy mostani építésű kőfalat hagynak tető nélkül, bizony az is el áll nagyon sokáig. Hát még a rómaiak fala, amelynek építési technikáját azóta sohasem érték utói! Pannónia szomszédjai s a népvándorlás mozgó tömegei nem jártak nehéz pőrölyökkel, faltörő szerszámokkal. faltörő kosokkal, nem is tudtak volna római falat rombolni, meg idejük sem lett volna ahhoz. A készen talált városok, várak felperzselt falaira inkább tetőket hevenyésztek, ha másból nem, nádból, s a puszta sátraknál jobban megvédte őket az idő viszontagságai ellen. A középkori ember volt legnagyobb ellensége ezeknek az épületeknek és úgy a rajnai, mint a pannóniai limesmenti városok, községek ezekre, s ezekből épültek. Még ahol találtak volna is követ a környező hegyekben, ott is inkább a római köveket használták fel elsősorban, mint Óbudán, mert hisz ezeket bányászni sem kellett. Hát még a kőben szegény vidéken mondjuk a Kis-Alföldön milyen természetes kőbányák voltak a római helyek pl. Komáromnál : míg a szőnyi, izsai ácsi és vas-pusztai erődök köveiben tartott, nem szorultak az almási kőbányákra, vagy téglára. Szerdahelyi Gábor' a XV. és XVI.-ik századból Hollós Mátyás és 1. Ferdinánd által kibocsátott királyi rendeleteket említ, melyek szerint Brigetio romjait, bizonyára a szembenlevő Leányvárét is a 1 Celebrium Hungaiiae Urbium 17 1. „Ex loco (Brcgclione) 1550 Comaromio arci j'-tm antca Matthia Corvino sub annum 1459. cgrcgie illustratae, trigoniam munit

:oncm supcradderet Kcrdinandus 1. Hungáriáé Rex cum lapides et saxa apportarcntur non pauca veterum monutmnta rcperta docuera Fractum hune ad et supra Comaroaiium Romanis nobilibus Habitatum.