Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)

Római nyomok a pannóniai Duna-limes balpartján. Írta dr. Kurucz János

74 s mikor már Pannónia régen a népvándorlás barbár csapatainak szabad területe volt, Sirmium még a VI. sz.-ban is fennállott s Bizánc és a ^Gepidák között ennek bírásáért folyt a harc. Mikor Diocletianus a sannata háborúk közben Onagrinumot építette, akkor is Sirmium biztosítása volt a főcél. À Begecs melletti contra erőd sajátságos nevét (Onagrinum-Vadszamár) Fröhlich a római katonák nyers élce szüleményének tekinti, mely elnevezés azután hivatalosan is rajta maradt. À nép ma „Kuva-várának" hivja s a begecsi szerb templom építéséhez közmunkában minden gazda egy-egy kocsi téglát és követ vitt s Fröhlich .igy sóhajt fel ezzel kapcsolatban : „Hány bélyeges tégla és ezekkel hány történeti adat a sarmata, dák háborúk idejéből lehet itt örök időkre eltemetve !' Amikor Fröhlich ott járt, a castellum árkait már netn tudta megállapítani, de a cserepek, törmelékek kiterjedéséből úgy következtette, hogy az téglalap alapú volt, s mintegy 600 méternyi hossztengelyen kelet- nyugati irányban a Dunával párhuzamosan feküdt, a kisebbik észak-déli sem volt sokkal kisebb, azért netn is castellum, hanem Castrum lehetett az és nemcsak defensiv, hanem offensiv szerepe is volt, amint azt abból az időből Constantius és Diocletianusnak többszöri győzelmejs a sarmata háborúkkal kapcsolatos, Sarmaticus rnaximus

2 titulusuk bizonyítja. A fenti méretek azonban egy contra erődnél kétesek. Mint Csallóköznél, Vas pusztánál említettem, a törmelékes területnek hasonló méreteiről győződtem meg, pedig a felismerhető árkok szerint ott is csak kisebb castellum volt. Hiszen akkor Onagrinum nagyobb volna Carnuntum 400X350 méteres dőlt négyszögénél, majdnem egyenlő volna Brigeíio 700X490 méteres területével. Talán egy 1 Akárcsak Leányvárral kapcsolatban az izsai templomban 2 O r e 11 i-Mcnzen 467.