Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)

Római nyomok a pannóniai Duna-limes balpartján. Írta dr. Kurucz János

73 Herculia téglái' mindkét parton előfordultak. Bononiát és Onagrinumot eddig Fröhliclr értekezése után ismerjük legrészletesebben, később Téglás Gábor

5 fel is mérte volna, de jegyzeteit utazás közben elvesztette. Egy kövön azonban talált három sor betűt: M • C A E C • • • • HYMAEN•• LI • POSVIT Hogy volt valami célja és fontossága Onagrinumnak, az bizonyos, de nem Malata, vagy Bononia szomszédságával, hanem mindkettőjüké a háttérben levő régi és fontos Sirmiummal volt az összefüggésben. Sirmiumnak a Provincia megteremtésében s később kormányzásában is mindig előkelő szerep jutott, s különösen két időben birt nagyobb súlyponttal: Pannónia ifjúságában és öregségében, a kezdet és végnél. Tudjuk, hogy a nagy pannon háborúk is nagy részben Sirmium és Siscia körül zajlottak le, hisz akkor még a Savust sem lépték át a csapatok. Sirmium Kr. u. 6—9 között már légió állomás volt. Bár csak 36-ban foglalják el végképen Siscia eleste után.' A Száva völgyén át vezetett a legrövidebb és legkényelmesebb ut Itáliából a Balkánra, s e völgynek Sirmium volt a kulcsa. Fontos utak keresztezési csomópontja : fegyvergyár, frumentarius állomás stb. Fontos szerepe volt a dák háborúkban, bázis volt a határnak az északi Dunáig való feltolásánál, de legfontosabb szerepe tulajdonképen Dácia elvesztése után kezdődik. Császárok tartózkodási helye, mint látjuk, Diocletián innen ellenőrizte és szemlélte Contra-Florentia és Onagrinum építéseit. Egészen Attila koráig Sirmium volt lllyria fővárosa

5 1 C.I.L. III. 10065. b c. d. - Arch Krt. IX. 98—107. Ib89. 3 Arch. Krt. XX. 75 — 70 1900. 4 Kuzsinszky, Ókori Lex. II. 799.