Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)

Római nyomok a pannóniai Duna-limes balpartján. Írta dr. Kurucz János

72 hova az u. n. „Ördögvetés" nevii hadiút vezet." Itt csekély vízálláskor petrifikált fahíd oszlopok volnának láthatók. (6521.) Az itt talált téglák feliratai : „COHINO, vagyis COHORS I. NORICORLIM. Másik téglán csak a NIN. végszó maradt fenn, ez nem lehet más, mint a Cohors Antoniniana. A leg. II. adiutrixet nevezték még Antoniniananak, melyről egy birtokomban levő szép feliratból tudjuk, hogy u. a. COH. Ant. építette a dunaszekcsői szigeten levő castrumot is. A harmadik fajta bélyeg egy 54X42 cm. méretű peremes téglán (fedőcserép) volt. Sic: SAEMFILO. Ily értelmetlen, de megfordítva s részben felcserélt betűkkel így hangzik: COH (ors) 1EMESA (Dunapentelén is előfordult). Ezen cohors TEMENSA (vagy HEMENSANA, HEMENSROVM) csakugyan előfordul a Notitiában s Emesa syriai város fiai szolgáltak ebben." Végre eljutottunk az utolsó balparti erődhöz, a Notitia

1 Onagrinumához, amely a mai Bánostor helyén állott. Három mértföldjelző oszlop,

2 is bizonyítja azt, hogy a Cusum felé Malatától keletre számított távolság (a Malata—Cusum mp. XVI.). A mai Bánostor helyétől számított

3 s egyezik ez a Tabula Peutingeriana feljegyzéseivel is. Valamint Lugiót később Florentiának nevezték, úgy itt is történt ily névváltoztatás, mert az Itinerarium már Bononiát ír.

4 Vele szemben a Duna túlsó partján (Begecs falu és a Duna között) feküdt Onagrinum, melyről a Not. Dign. alul idézett helyén az áll, hogy : „Auxilia Augustensia, contra Bononia in Barbarico in Castello Onagrino" egy lappal odább pedig: „Praefectus legionis, quinîae Joviae et sextae Herculeae, in castello Onagrino." 1 XXXII. 41—48 (Seeck 189.) 2 C.I.L. III. 3700., 3701., 3702. (a Nerva által állított 3700-as egyúttal a legrégibb az eddig ismert mé.'ttöldjelíő oszlopok között). 3 Kuzsinszky, Ókori Lex. II, 11. —Ortvay T. Egy állítólagos mediterránút Pann.-ban Tört. Értek. XI. VII. 48—49. 1S84. * Finály. Nomenclator 29—40,