Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)
II. fejezet: A tímári munka
Annak ellenére, hogy a feldolgozások és a felhasznált adatok kora egy meglehetősen átfogó időszakra esik, az ezekben leírt munkafolyamatok, illetve a rájuk vonatkozó adatok keletkezési idejüktől függetlenül nagyjából fedik egymást, ami a konkrét esetektől függően lehetővé teszi a bővebb későbbi feldolgozások felhasználását a szűkszavúbb koraiak értelmezéséhez. A víz A bőr kikészítéséhez nagyon sok víz kell, 100 kg pőrének kész bőrré alakításához átlag kb. 6000 liter.202 A vízszükséglet esővízből, talajvízből és felületi vizekből egyaránt fedezhető.203 Mielőtt azonban a nyersbőrt, azaz a pőrét a készíteni kívánt borfajtának megfelelő feszességi, duzzadtsági állapotba hoznák, el kell távolítani mindazokat a részeket, amelyek a tulajdonképpeni bőrképzésében nem játszanak szerepet. Ezért a vizes műhely műveleteit megelőzően a szarvaktól, a faroktól és az esetleges egyéb csontoktól, a fülektől, valamint a felhámtól, a szőrzettől, a hájrétegtől, a piszoktól, továbbá a konzerváló anyagoktól meg kell szabadulni.204 bis zu der Zeit, da Hr. von Reaumur über sich nahm, alleine diese Arbeit fortzusetzen; mit welcher er sich auch wirklich Zeit seines ganzen Lebens beschäftiget hat. Die Figuren, so die Arbeit, Verrichtungen und Stellungen der Arbeiter, nebst den Kunstinstrumenten, vorstellen, wurden, von 1700 an, bis zum Jahre 1720, nach und nach gestochen: und ob deren gleich viele sind verlohren gegangen; so hat man doch 260 Kupfer über die Künste, wiedergefunden;... Die Pappiere, welche am 15ten des Heumonats, 1758, bey dem Hm. Von Reaumur gefunden wurden und nur erst wieder in Ordnung gelegt waren wurden unter zwanzig Akademisten ausgetheilet, welche es über sich nahmen, sie durchzusehen, und was im Stande wäre zu erscheinen, ans Licht zu stellen; wie auch das noch hinzu zu thun, was etwa an den Künsten wäre verbessert worden. ’) (LA LANDE 1766, 318—319.) {»Die vorzügliche Ursache der Langsamkeit, welche man in der Zunahme der Künste bemerket, ist eine eifersüchtige Furcht, und ein eigennütziges Mistrauen der Handwerksleute, welche ihre Arbeiten und Hülftmittel ihrer Künste, aus Furcht sie mitzutheilen, auf beste zu verbergen suchen. Allein, dem gemeinen Wesen liegt doch daran, diese geheimnißvolle Dunkelheit zu durchbringen, die Fackel der Naturlehre darime anzuzünden, und den Geist der Beobachtung dahin zu setzen: kurz, es ist daran gelegen, die Künste zu kennen, um sie vollkommner zu machen. Alles, was sich in den Künsten, so wie in den Wissenschaften entdeckt, muß ein allgemeiner Schatz für alle Völker der Welt seyn: und die Obrigkeit von Frankreich, welche jederzeitfür das allgemeine Wohl der menschlichen Gesellschaft eingenommen ist, reichte damals, so, wie sie es auch noch jetzt) thut, dem Eifer der Akademie, die Hand, die Künste, ohne Verstellung, ohne Einschränkung, und ohne Eifersucht ans Licht zu stellen.”) (LA LANDE 1766,316.) 202 HOLLUB 1948, 53. 203 HOLLUB 1948, 54. 204 HOLLUB 1948, 53. Ennek következtében a tímárműhelyek udvarán rendszeresen nagy kupac szarvakból, patákból, csontokból és felhasználhatatlan bőrhulladékok álló halmok keletkeztek. Northamptonban és Winchesterben — az ásatások során — a tímárok utcájában nagy mennyiségű szarvasmarha szarvra, illetve alsólábcsontokra bukkantak. (CHERRY 1991, 295.) 1566-ban ugyancsak Northamptonban helyhatósági szabályrendeletet hoztak, melyben előírták, hogy a tímárok minden évben kötelesek megtisztítani az általuk használt városnegyedet az ott felhalmozott állati dögöktől és csonthalmoktól. (THOMSON 1981, 162.) A Melis Katalin által feltárt tímárműhely megszűnése is azzal hozható összefüggésbe, hogy a pesti városfal XV. sz. utolsó negyedében történő felépítésével a műhely a város belterületére került, Pestnek a Duna és a városfal alkotta délnyugati részére. Ezért azt megszüntették, a területét feltöltötték, és telkeket, házhelyeket mértek ki rajta. (MELIS 1996, 266.) 88
