Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)

II. fejezet: A tímári munka

Különbözhet a bőrminőség attól függően is, hogy milyen az állat fajtája, neme, kora, sőt még attól is, hogy milyenek az éghajlati viszonyok, illetve milyen körülmények között tartják.

Ez utóbbival kezdve arra kell gondolni, hogy a csordákban, szabadban élő állatok bőrének minősége rosszabb, mint a házaknál tartottaké. Részben azért, mert a szabad életmód együtt jár a különböző sérülésekkel,62 részben pedig azért, mert a körülmények nem teszik lehetővé a nyúzott bőr tiszta állapotban való tartását, ami károsan befolyásolja annak minőségét. A vadon élő állatok bőre viszont edzettebb. Különbség van az igás és az igába nem fogott állat bőre között is, mivel az igás állat bőre gyengébb.63

Az éghajlat befolyása abban nyilvánul meg, hogy a mérsékelt és hideg éghajlat alatt élő állatok bőre jobb minőségű, mint a meleg éghajlat alatt élőké, és ugyancsak jobb, edzettebb, tömöttebb a hegyvidékeken tenyésztetteké, mint a síkságon élőké.64

62 Könnyebben keletkezhetnek horzsolások; a verekedő állatok szarvaikkal vagy rúgás által ejthetnek sebet egymáson, melyek elgennyesedhetnek, és az így keletkezett elváltozások hege a kész bőrön is látható. (HOLLUB 1948, 40.)

63 Az igásállaton a járomtörés is hibát okoz. (HOLLUB 1948, 40.)

64 HOLLUB 1948, 27.

59