Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)
I. fejezet: A régészeti feltárás
a tavat is, a templommal és más romokkal együtt egy régi kolostor részének vélve, nem pedig egy a közelmúltban megalkotott létesítményként.36 A gáton nőtt tölgyfa dendrokronológiai vizsgálatának eredménye alapján tehát elvethető annak lehetősége, hogy az 1811 -es térképen jelölt, 1860-ban, valamint 1890-ben középkori romokkal együtt említett mesterséges tavat az újkorban létesítették volna. Annak eldöntésében, hogy a középkoron belül melyik időszakhoz köthető építése, egy korábbi munkában már részben idézett 1489-es oklevél szolgált közvetett adatokkal.37 Az oklevelet azért állították ki, mert a gyilkossági ügybe keveredett Kovácsi Miklós nem fizette ki a megítélt vérdíjat Alsólendvai Bánffy Miklósnak, és ezért Mátyás, Kovácsi ingatlanait összeíratta és Bánffynak adta.38 Míg azonban Kovácsi falu templomáról történik említés az összeírásban, ez a közelében fekvő tó nem szerepel a listán, amit nem lehet hanyagsággal, figyelmetlenséggel vagy más hasonló okkal magyarázni, hiszen ugyanezen alkalommal a szomszédos Tolna faluban egy másik halastónak még a harmadrészéről sem feledkeztek meg.39 így megalapozottnak lehet tekinteni azt a feltételezést, hogy az 1489-es per idején ez a tó még nem létezett. Miután az újkori és az 1489 előtti keltezés egyaránt kizárható, építése hitelesen köthető a kora újkori időszakhoz, azaz az udvarház tulajdonosához. Ez az új tulajdonos a templom mellé építette udvarházát, és magán a templomon is építkezett; egyebek mellett újra kifesttette a templombelsőt, az oltár mögé pedig valamilyen táblaképet szerzett. A temetőben rendet tett; a sírok jelentős részét megszüntette, és a kiszedett csontoknak egy ossariumot építtetett a hajó és a szentély déli falánál. A felsorolt tények alapján jogosan lehetett feltételezni azt, hogy az új birtokos gondolkodásában a vallás fontos szerepet játszott. Márpedig a középkori ember hetente 36 A halastónak ekkor már csak a helyét említik, úgyhogy valószínűleg abban az időben nem is volt benne víz. A késő középkorra, valamint az újkorra eső ún. kis jégkorszak idején, amikor sokkal hűvösebb, csapadékosabb volt az időjárás, a bőséges esők, kiadós havazások következtében az átlagos vízszint a közelmúltban tapasztaltnál lényegesen magasabb lehetett, valószínűleg a tavat tápláló hegyi patak vízhozama is megfelelő bőséggel bírt. 37 MÓL DL 19607. 38 PETÉNYI-SABJÁN 2003, 131. 39 „.. .primo in dicta possessione Kowachy quinque sessiones iobagionalis, duas scilicet populosas et tertiam edifitia exigua habentem ac quartam et quintam omnino desertas, dempta curia nobilitari propria ipsius Nicolai, ex quo eandem apudMichaelem de Wyzazpignoris titulo haberi dixissent, acsexaginta iugera terrarum arabilium tam ad pretactam curiam nobilitarem, quam etiam dictas sessiones iobagionales communiter spectantium, feneta ibidem ad decem falcastra, silvas permmissionales ad decem iugera regalis mensure, rubeta et alias silvas communes et usuales ad quinquaginta uigera similiter regalis mensure, quandam vineam omnino desolatam propriam eiusdem Nicolai in territorio eiusdem possessionis Kowachy et ibidem ecclesiam sepulturam habentem reperissent, item in annotata possessione Abosthyan... item in portione possessionaria eiusdem Nicolai de Kowachy in dicta possessione Tholma habita... tertiam partem cuiusdam piscine nunquam aqua deficientis. ”MOL DL 19607. 39
