Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)

I. fejezet: A régészeti feltárás

kétszer tartott hústalan napot,40 amikor is általában halat evett. így egy olyan valaki számára, aki komolyan veszi a hitet, fontos lehetett, hogy a böjti napokon az előírásoknak megfelelően tudjon étkezni. Mindezek alapján logikusnak tűnt az a vélekedés, hogy a tó kialakítása haltenyésztés céljából történt, a XIX. századi források is régi halastónak vélték.41

Azonban a 13 éve tartó feltárás során eddig még nem sikerült halszálkákat találni, holott rendszeres halfogyasztás esetén nagyobb mennyiségben is várható lett volna előfordulásuk. így nem biztos, hogy a célként megjelölt halastó funkció megállja a helyét, okkal lehet feltételezni, hogy a tó létesítésében más tényezők is szerepet játszhattak, sőt talán azok voltak a meghatározók.

40 KUBINYI 1973, 45. Ezeken kívül a jelentősebb ünnepekhez is kapcsolódtak böjti időszakok (pl. karácsony, húsvét).

41 Ami egyébként a vallási szempontoktól függetlenül is valószínűnek tűnt, hiszen halak tenyésztésén kívül mi más célja lehet egy tó létesítésének? (Természetesen duzzasztottak vizet malom vagy más ipari létesítmény miatt is, de ilyenre a helyszínen semmi nem utalt.)

40