Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)
I. fejezet: A régészeti feltárás
volna mód a vízszint szabályozására, a felduzzasztott víz előbb-utóbb átcsapott volna a gát felett, elmosva magát a létesítményt is. A medret határoló oldalakat megárkoltuk, hogy kiderüljön, csak a természet adta lehetőséget használták ki, vagy pedig a tó létrehozásának érdekében a gátépítésen kívül egyéb átalakításokat is végezni kellett egykoron. (25. kép) A három oldalfalra húzott kutatóárokban azonban törés nélkül futottak a rétegek a tómeder felé, mesterséges beavatkozásnak nem volt nyoma. A gát tómederbe eső részére merőlegesen húzott kutatóárokban láthatóvá vált a gát döngölt, sárga agyagfala. A tövénél mindössze 10 cm vastag üledék volt a sárga agyagon, aminek az alja az üledék alatt még 40 cm vastag volt, azaz a jelenlegi meder szintjénél még 50 cm lejjebb ért, ez alatt csaknem 90 cm vastag szürkésbarna iszap következett, majd kék agyag. A gát több mint 3 m szélesen nyúlt bele a tómederbe, ahol falának anyaga a kutatóárok oldalfalainak tanúsága szerint nem olyan tömény, kemény sárga agyagból állt, mint az az árok gátra húzott rövid oldalának metszetében volt található (vagy legalábbis a mederben nem tudta megőrizni eredeti állagát), és szürke iszappal volt keverve. Ez a 30-40 cm vastag réteg a tómeder irányába mintegy 150 cm hosszan fokozatosan lejtett a meder mai tetejétől számítva mintegy 100-110 cm mélységig, majd vízszintes irányúvá vált és vékonyodni kezdett. A 320 cm hosszú kutatóárok déli végénél már csak 10 cm volt a vastagsága. (A vége sajnos nem esett bele a kutatóárokba.) A gát agyagjának ezen tómederbe eső része felett mintegy 60-70 cm vastag szürkésfekete iszap volt, a medertető alatt nem sokkal sárgásszürke agyagbemosódással. A kutatóárkok ásása során régészeti anyag nem került elő. A tóról beszámol Pesti Frigyes, aki a templom és az udvarház mellett a tóra is kitért az alábbi összefüggésben: „Az erdőség közepetén és magasban van egy nagyon már csak az alapkövekből látható régi rom - melynek neve Pusztatempel — monda szerint hajdan Kolostor vala a hegy tetőn még most is látható kövekből kirakot tónak helye ‘s olyan lukak mellyek pinczére mutatni látszanak...”33 A Komárom vármegyei régészeti egylet 1890. évi jelentése a harminc évvel korábban írt Pesti-féle szöveget szinte szó szerint átvette: „A baji erdőben egy úgynevezett puszta-templom alapkövei láthatók, az 33 PESTY 1977, 86. Az adatokat 1864. április 7-én szolgáltatta Nagy János bíró és Vályi János hiteles jegyző. 25. kép: Kutatóárok a tavat határoló déli oldalfalon 37
