Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)
IV. fejezet: A nemesi udvarház környezete és gazdasági tevékenysége
Az alábbiakban kerül tárgyalásra az, hogy — az írásos források mellett — a régészet az eddigi feltárás alapján ennek milyen nyomait, bizonyítékait tudja felmutatni. Előtte azonban fontos kitérni egy olyan gazdasági ágra, amelyről eddig nem volt bővebben szó, ugyanakkor az oklevélben írtak arról tanúskodnak, hogy az udvarház gazdasági életében komoly szerepe lehetett, ez pedig az erdőgazdálkodás. A középkori Magyarországon a kornak megfelelő, magas szintű erdőgazdálkodás folyt, amire azért volt szükség, mert korszakunkra az erdők már mindenki által jól érzékelhetően korlátozott mennyiségű erőforrást jelentettek.880 Akárcsak a mostani erdők, viszonylag kis kiterjedésűek és körbejárhatóak voltak; szántóföldek, rétek, legelők határolták őket.881 Mivel az országnak bő negyedét fedte csak erdő, az átlagos magyar falunak volt ugyan saját erdeje, de ez nem volt végtelen, hanem ugyanúgy a határ egy részét képezte, mint a szántóföld vagy a rét, és kihasználhatóságának ugyanúgy megvoltak a maga korlátái, mint a többi tartozék esetében. Tehát már a középkorban is rá voltunk szorítva az erdőkkel való többé-kevésbé tervszerű gazdálkodásra, ami az igényekhez igazodó, változatos erdőképet eredményezett. A forrásokban lehet találkozni pl. közerdőkkel, eresztvényekkel, berkekkel, cserjésekkel és makkoserdőkkel, melyek alkalmasint bárdoserdővé alakulhattak.882 A történeti irodalomban gyakran szereplő ‘hatalmas középkori erdőségek’ csak az ország határvidékein, a Kárpátokban feküdtek. A Gerecse hegységben található most említésre került három falu tartozékainak, leírásából az erdők topográfiai környezete ugyan nem deríthető ki, az azonban egyértelmű, hogy annak ellenére, hogy hegyvidéki településekről van szó, az elénk táruló kép egy kultúrtáj és nem egy erdős terület képe, ami nagyjából megfelel az előbb leírt általános ismérveknek. Hegyvidéki környezetre utal viszont az, hogy több olyan tartozék is említésre került, amelyet feltehetőleg erdőgazdálkodás eredményezett. Az erdő a mezőgazdaság szempontjából önmagában is művelési ág,883 azonban még inkább az erdőgazdálkodással hozható összefüggésbe az eresztvény erdő, a legelő, rét, bozótos és végső soron a szántó léte is, hiszen a fák kivágása után a földben maradó tüskök sarjadzását meg kellett akadályozni, hogy a területen más művelési ágat folytathassanak: szánthassanak, legeltethessenek vagy egy bizonyos területet rétté alakíthassanak át, ha pedig a tuskók sarjadzását nem gátolták, az azt jelentette, hogy eresztvény erdő műveléséhez kezdtek.884 880 SZABÓ 2008, 336. 881 SZABÓ 2008, 325. Jelenlegi tudásunk szerint a XY. század végi Magyarország erdősültségét bő 25%-ra lehet tenni. 882 SZABÓ 2008, 336. 883 BOGDÁN 1978, 270. 884 SZABÓ 2008, 321-322. 233
