Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)
IV. fejezet: A nemesi udvarház környezete és gazdasági tevékenysége
oly módon is fejlesztette a gazdaságot, hogy a helyi piacon történt a borsajtók, hordók, kádak, csebrek, puttonyok, kapák stb. beszerzése.852 A szőlőtermelő vidékeken általában igen jelentős volt a fuvarosipar, hiszen a bort el kellett szállítani a szőlőkből, sőt a szőlőre fordított kiadások egyik legjelentősebbikének a fuvardíj számított.853 A fent említettek szolgálnak magyarázatul arra, hogy bár a szőlészet költségigényes gazdálkodás volt, és a belőle származó haszon függött az időjárástól, mégis előfordult, hogy a bortermelés egyes vidékeken háttérbe szorított olyan kiemelt ágazatot is, mint a gabonatermesztés.854 Amikor tehát a régiónkban folytatott szőlőművelésre idéztük az adatokat, akkor azok kapcsán a fent tárgyalt viszonyokkal, gazdasági, társadalmi hatásokkal kell számolni. A tardosi márványfejtés Már az Árpád-korban is létező Tardos falu egy része Karakó várhoz tartozott, melyet Imre király 1204 előtt az esztergomi káptalannak adományozott márványfejtésre (“pro extrahendis marboribus’), de később II. András elvette azt, és a Katapán nembeli Paulinus és Jakab ispánoknak adományozta, majd 1217-ben visszavéve tőlük ismét az esztergomi egyháznak adta.855 A falu határában levő bányák helyéről nincs adat, ám egy újkori, 1846—47-ben készült térképen (a Bánya—hegyen) több is jelölve van. (55. kép) A bányászat ugyan csaknem egy időben indult újra a XVIII. századi telepítésekkel, és a térképen jelzett bányák feltehetőleg újkoriak. Az újrakezdéskor azonban nagy valószínűséggel legalább részben a már nyitott régieket folytatták, így a térképen jelölt bányák valószínűleg az eredeti középkoriak helyét is jelölik. 852 GECSÉNYI 1966, 479. 853 GECSÉNYI 1966, 476. 854 KUBINYI 2001,293. 855 GYÖRFFY 1987, 313. 223 55. kép: A Bánya-hegyet ábrázoló térkép részlete 1846-47-ből
