Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)
IV. fejezet: A nemesi udvarház környezete és gazdasági tevékenysége
sorát június második felében a gyomlálás zárta, ami később harmadik kapálássá bővült, de ezt nem mindig végezték el, csak ha a szükség diktálta.846 Ezzel befejeződtek a szőlészetnek elsősorban a mezőgazdasághoz tartozó munkálatai. Az ezután következő szüreti munka már inkább a mezőgazdasági termékeket élelmiszerré feldolgozó iparhoz, a kézműves élelmiszeriparhoz köthető (amilyen pl. a sörfőzés is). Ezt a minősítést a préseléssel és az azt követő periódussal járó tevékenységek sokrétűsége, ezek eszközigénye, valamint az egész munkafolyamathoz szükséges szakértelem elengedhetetlen megléte indokolja.847 A borkészítés azok közé az iparágak közé tartozott, amelyek több más iparág számára is munkát biztosítottak, lehet említeni egyebek között a szerszámokra és a tárolóedényekre (pl. hordó) irányuló keresletet.848 A szüret előkészületeihez szeptember végén, általában Szent Mihály napja körül fogtak hozzá. Ekkor kezdték meg a hordók, kádak, csebrek és borsajtók javítását. A szüret a sző lő fürtök leszedéséből, kihordásából és sajtolásából állt. A kihordott szőlőt először kádakban összetörték, majd a taposok kitaposták, utána pedig ezt a taposott szőlőt a préselők a sajtolóban kisajtolták. (Arra is található utalás, hogy szőlő összetörése zsákokban történt, amelyen keresztül meg is szűrték a mustot.) A bort csak kiforrás után szállították, mert a mustként való szállítás rontotta volna a minőséget. A szüret után ismét mezőgazdasági jellegű munkák következtek, mégpedig a fedés és a karószedés. Ezeket a munkákat többnyire november első két hetében végezték, és ilyenkor állati trágyával trágyázták is a tőkéket. Amennyiben ez ősszel elmaradt, akkor a következő év februárjában, a nyitás előtt végezték el.849 Mivel a szőlészet nagyon sok napszámosmunkát igényelt, időszaki migrációval járhatott, és jó munkalehetőséget biztosított a nők számára is.850 Mindez a mezővárosok gazdasági fejlődésének egyik hajtóerejeként szolgát, mivel a nagyobb számú napszámos nemcsak az élelmezés terén emelte a város belső piacának forgalmát, hanem más vonatkozásban is, hiszen azok az idegen napszámosok, akik néha 3—4 hetet is eltöltöttek a mezővárosokban, pl. a ruházati cikkek beszerzése vagy a munkaeszközeik javítása terén szintén a mezővárosi piacra voltak utalva.851 A szőlészet 846 GECSÉNYI 1966,473. 847 SURÁNYI 1959, 264.; KUBINY1 2001, 293. 848 KUB1NYI 2001, 293. 849 A borsajtók javítása rendszeres szüret előtti munka volt, amelyet többnyire mesteremberrel végeztettek. A gyakori új vásárlásokból ítélve (egy sajtó élettartama kb. 10 év volt) kezdetleges szerkezetek lehettek. (GECSÉNYI 1966,474.) 850 SZENDE 2004, 122. 851 GECSÉNYI 1966, 478. 222
