Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)

IV. fejezet: A nemesi udvarház környezete és gazdasági tevékenysége

márom, részben Esztergom vármegyéhez tartozott.824 Volt piactartási joga.825 Fejlődése akkor vehetett nagyobb lendületet, amikor a füzítői vám és rév826 idekerült.827 Temploma a XIV. század elején már állt, mert papja 1333-ban 5 garas, 1334-ben 3 garas pápai tizedet fizetett.828 1422-ben említik először oppidumként, akkor Komárom vár tartozéka.829 Itt halt meg Albert király 1439. október 27-én reggel 8 és 9 óra között.830 Az, hogy a király és kísérete be tudta magát szállásolni a településen, arra utal, hogy a mezőváros a templomon kívül más komolyabb épületekkel is bírt.

824 GYÖRFFY 1987,444.

825 ORTUTAY 1990, 24.

826 Füzítőt István király adta a pannonhalmi apátságnak 1005 körül. Mellette vizafogó hely is volt, melynek hozama V-s részben Pannonhalmát, % részben a tatai Szent Péter-monostort illette Szent László 1093-as rendelkezése értelmében. Templomát Szűz Máriának szentelték. Füzítőt a tatárjárás után IV. Béla rév- és vámhellyé tette, hospesekkel népesítette be, akik megkapták Buda város kiváltságait. Az apátságnak négy malma is volt in, valószínűleg azon a „Füzegy vízen”, mely a helységnél torkollt a Dunába. (GYÖRFFY 1987,417.) A hátrányos földrajzi fekvésen, gazdasági adottságokon azonban a királyi adományok sem tudtak változtatni és a település nem indult fejlődésnek. Ezek közül a kedvezőtlen körülmények közül az útviszonyokat kell legfőképpen kiemelni. A Füzítőtől délre eső terület mély fekvése és az itt futó kisebb folyók, patakok és tavak miatt erősen vizes, nehezen járható lehetett, ezért a füzítői réven átkelőknek, ha az ország belsejébe tartottak, vagy rá akartak menni a budai útra, kerülniük kellett Komárom vagy Neszmély, illetve Almás felé, azaz a rév- és vámhely nem praktikus helyre került.

827 1339-ben adta Károly király Neszmélyt tartozékaival; a Duna révjével, rév- és útvámjával, halászatával és két szigetével Zotrogh Miklós fiainak, Henthko és Máté testvéreknek. A pannonhalmi apát már 1342-ben tiltakozott a füzítői vám Neszmélyre való átvitele miatt (GYÖRFFY 1987, 444.), Neszmély azonban 1364-ben, 1403-ban, 1422-ben és később is általában meg tudott maradni rév- és vámhelynek. (CSÁNKI 1897, III/490—491.)

828 GYÖRFFY 1987, 444.

829 CSÁNKI 1897, III/490—491. (A komáromi vár tartozékának számított még 1460-ban is.)

830 KOTTANNER 1978, 9, 84. „Da ward sich sein krankchait noch schwerer zu dem langen Dorff. Da starib der Edel kung vnd furst Albrecht an Simans vndJudas abent der Heiligen Zwelfyoten tag. ” (MOLLAY 1971, 10.)

218