Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)

IV. fejezet: A nemesi udvarház környezete és gazdasági tevékenysége

A létesítményt „Grosser Damm” felirattal jelölték. (54, 52. kép)794 Ezen az ábrázo­láson azonban már két átfolyó figyelhető meg. (Valószínűleg erre épült rá a mai 100-as út.) A töltésbe épített átfolyók ellenére ez a mű­tárgy lehetett az egyik fő oka an­nak, hogy a terü­let a középkor­ban teljesen elmocsarasodott. A zsombé­­kos, sík vidék eredetileg is mélyen fekvőnek számított, így a Duna közelsége belvizessé tette azt (valószínűleg ezért volt szükség az út töltéssel való megemelésére). A kitűnő mérnöki tudással bíró rómaiak azonban az átfolyóval feltehe­tőleg kezelni tudták ezt a problémát. A megye Árpád-kori földrajzát feldolgozó Györffy György a Vág felső, illetve a Nyitra középső folyásánál ugyan jelez kiterjedt mocsarakat, a Tata és Szőny közötti területen azonban nem. Betelepült vidékként kezeli ezt a részt, amit bocsárok, lovászok és udvarnokok laknak, királynéi birtokokat, illetve komáromi várbirtokot jelölve a területre.* 794 795 A kérdés csak az, hogy ez azért történt, mert abban az időben még nem volt ott mocsár, vagy azért, mert az Árpád-kori oklevelekben nem volt a mocsárra adat. Arról viszont említést tesz Györffy, hogy a Füzegy—patak gyűjtötte össze a megye délkeleti részének vizeit, amely nem sokkal torkolata előtt három másik patakot vett fel, és mindhárom patak helyenként tavakat alkotott. A Kocs felől északra irányuló Nagyvölgy vize a Mocsa-tavon át folyt, s később egyesült a másodikkal, a vele pár­huzamosan folyó Bongod patakkal, melynek vize a Halas-tavat táplálta. Füzegy alatt torkollt a Dunába egy jelentős mellékág, a Vértes északi lejtőjén eredő Rákos (maÁltal­­ér), amely Bánhidánál fordult Tata felé, és a tatai tavak körül számos hévforrás ömlött belé.796 794 Megtalálható a Hadtörténelmi Térképtárban a IX. c. 715 jelzet alatt. Felirata: „Mappa von den grossen Morast wie selber situiret von Tottis bis Almas, und von der andern Seiten, an dem Szönyer Hotter, der Inhalt des Morasts ertragt in Almaser Hotter 1305483 Quadrat Kalffter. Oder auf3263 Brespurger Metzen Anbau. In der Tottiser Herrschajft ertragt 1497948 Quadrat Klaffter oder 3744 Brespurger Metzen Anbau zusamen 7088 Mätzen ertragt7 (KELENIK 1998, 56.) 795 GYÖRFFY 1987, 392. 796 GYÖRFFY 1987, 389. 213 54. kép: Részlet az 51. képről. (A töltés nyilakkal jelölve)

Next

/
Thumbnails
Contents