Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)
I. fejezet: A régészeti feltárás
4. kép: A délkeleti kőgyűrű (3) bontás közben, háttérben az északkeleti körgyűrű (4) keletre, vele teljesen egyvonalban egy újabb kövekkel övezett gödör (3) jött elő (6. szelvény) (4. kép), mely szájátmérője az előző évben feltárt déli gyűrűs gödörénél (1) valamivel kisebb, 95x87 cm-es volt, az alját pedig 95 cm mélyen találtuk meg a kövek aljától, a tetejétől pedig 113 cm-re. A szélt övező kőgyűrű a gödör keleti felén teljesen elvékonyodott, ajárószintre rakott habarcs között csak apró kövecskék voltak, melyekre újabb köves réteget már nem tettek, és inkább köves felületnek, semmint tényleges gyűrűrészletnek lehetett tekinteni. Ez a gyenge habarcsos terület viszont 60 cm széles volt, szemben a kőgyűrűs résszel, ahol a nagyobb kövekből álló gyűrű szélessége 35 cm-t tett ki. A sárga agyagba ásott gödör fala a keleti, gyenge habarcsos rész alá öblösödött 20 cm szélesen, és így a tényleges átmérője a 70 cm-es köves szájrész alatt megközelítette a 115-120 cm-t, ami nagyjából megegyezett a tőle nyugatra eső előző évben feltárt gödör átmérőjével. Betöltése apró mészszemcsékkel kevert fölt volt, oldala sem kiégetve, sem pedig kitapasztva nem volt. Csak önmagában állt, semmilyen irányból nem kapcsolódott hozzá fal. A nyugati oldalt övező kövek egy magasságban voltak a vele egy vonalban levő, de tőle nyugatra fekvő gödröt övező kövekkel (1), illetve az ehhez a gödörhöz (1) nyugatról kapcsolódó fal keleti végével. A két kőgyűrű közötti terület azonban nem volt vízszintes. A későbbi kutatás során kiderült, hogy a két gödör között a járószint enyhe „v” alakban lejt, melynek alján 14—20 cm mély, 70-90 cm széles árok húzódik észak—déli irányba az északnyugati kőgyűrű felé (2), és ebbe az északi-nyugati irányba egyébként lejtett is. Itt egy kisebb mélyedéshez torkollott, melynek alja megegyezett az északnyugati kőgyűrűs gödör (2) tetejével. A délnyugati kőgyűrű (1) északkeleti részét az árok oldalfala egy 60 cm-es szakaszon közvetlenül érintette. A gyenge megtartású délkeleti kőgyűrűs gödör (3) vonalában, attól 242 cm-re északra, egy újabb kőgyűrűs gödör került elő (4) (5. kép), amely teljesen egyvonalban volt az újonnan megtalált déli gödörrel (3) és a tőle 185 cm-rel nyugatra fekvő északnyugati gödörrel (2) is, azaz az alaprajz nagyjából egy képzeletbeli négyzet négy sarkára elhelyezett kőgyűrűs gödrök képét mutatta. Ennek a negyedik gödörnek a belseje nem volt kibontható, mert egy fa nőtt a kőgyűrű földes közepébe, de gyűrűje (a másik 16
