Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)
I. fejezet: A régészeti feltárás
bosztusabb voltának okára nem lehetett magyarázatot találni, a falhoz kapcsolódó gödör nagyobb mérete önmagában ezt nem tehette indokolttá. A nagyobb méret miatt azonban az északi kőgyűrűs gödör (2) keleti széle nagyjából egy vonalba került a déli kőgyűrű (1) keleti szélével, függetlenül attól, hogy az északi falszakaszhoz bekötő kelet-nyugat irányú fal rövidebb volt. Az északi gödörhöz észak felől egy másik, 210x200 ernes, kissé amorf, leginkább ovális alakra emlékeztető alaprajzú gödör kapcsolódott, ám ennek mélysége mindössze 40 cm, azaz a falhoz kapcsolódó gödör alja mintegy 60 cm-rel lejjebb volt ennél. A két gödör metszette egymást. Bár az északi észak—déli irányú falszakasz 60 cm-rel lejjebb volt, mint a tőle 162 cm-re délre előkerült fal folytatásáé (2. kép), a szerkezet egységes kivitele kizárt minden kronológiai különbséget. (Az említett szintkülönbséget, mint azt a későbbi kutatás tisztázta, az udvarház korábbi periódusához köthető járószint egyenetlensége okozta, amit valamilyen megfontolásból az építés során nem tartottak szükségesnek kiegyenlíteni, bár mindkét helyen a sárga agyag és a falszakaszok között 15—20 cm vastag kevert föld volt. A lejjebb fekvő északi falrészt egyébként közvetlenül egy korábbi kemence fölé húzták, amely fölött csak 8 cm vastag volt a kemence és a fal alja között levő kevert föld. Az udvarház főépülete alá rakott pince keleti falának külső (keleti) széle egyébként teljesen egy vonalban volt a járószintre rakott észak-déli irányú falszakaszok nyugati élével, ami tervszerűségre enged következtetni, és arra utal, hogy az építés során a kétfajta építmény elhelyezését összehangolták. A főépület és a kőgyűrűs rész közötti csaknem 13 m hosszú területen a sárga agyag és az erdei humusz közötti réteget 20-30 cm vastag, mészdarabokkal és apróbb mészkövekkel kevert szürke föld alkotta. Mivel nem került elő olyan leletanyag, ami alapján következtetni lehetett volna arra, hogy ez az objektum mire szolgált, a következő évben, 1994-ben, tovább folytattuk az érintett területrész feltárását. A 94-es ásatás során a déli gyűrűtől (1) 252 cm-re 3. kép: Az északnyugti gödörben (2) egy tömbben megtalált kőgyűrű 15
