Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)
III. fejezet: A középkori magyar bőripar
A tímár- és a vargamesterségek munkafolyamatainak egymástól való teljes elkülönülése még a XVIII. századra sem valósult meg,517 ami tükröződik a korabeli terminológiában is. Pápai Páriz szótárában (Dictionarium Latino-Hungaricum. Tyrnaviae 1762) a »cerdo...: Tímár, Varga,” szókapcsolat szerepel,518 Comeniusnál pedig az olvasható: „A szíjártó, a varga, a szocs, a süvegjártó, az irha csináló, mind ezec megvetésből tímár nevet hallanac: omnes hi per contemptum cerdones audiunt!'519 Ezért, amikor azzal a meglapozott állítással lehet találkozni, hogy a vargaipar volt a falvak, mezővárosok legerősebb iparága,520 illetve, mindenütt — így Budán is — a két legnépesebb ruházati mesterség a szabó és varga,521 — hasonlóan pl. Szeged kézműiparához, ahol 1546-ban a legnépesebb iparosok szintén a szabók voltak (44), a második helyen pedig a vargák álltak (34) (a városban egyébként két varga utca seruiunt, qui Magistris ipsis Sutoribus, in Exercenda ipsa arte Cerdonica Suffragari servireque non debent Item Vt Sutores ipsi Coniunctim, vel cum vicinis vel fautoribus suis eorum laborare parareque non audeant, Sed solummodo cum prescripta familia et in propria officina, tantum laborent cutium, quantum necessitas uniuscuiusque Magistri ad faciendos calcios expostulat, et id nemini vendant in Cutibus, sed in Calceos conuertant, et ita tandem habeant vendendi facultatem, Que Sentencia extendit se solummodo ad quatuor duitates nostras videlicet Cibiniensem, Bistriciensem, Brassouiensem, et Coloswariensem, in quibus Magistri Cerdones maiore numero esse dicuntur. Nam Sutoribus in alys duitatibus, oppidis et Villis per totam Transsiluaniam commorantibus libere permissum est eque Cerdonicam ac Sutoriam artem exercere, cuius quidem Sentencie hoc unum Nos quoque ex Magistrorum Sutorum Privilegio adiecimus, 3. Vt scilicet illi Magistri Sutores,qui radoné debilitatis visus ex senio artem Sutoriam exercere non possunt, ydem cum Corio nutrire se valeant absque quorum-libet impedimento et contradictione, Quem Articulum Nos ex gracia nostra ampliantes id eisdem sutoribus concessimus, ut ipsi Magistri Sutores hoc modo visu debilitati ad Laborandum corium ultra propriam familiam, videlicet ultra Uxores, filios et Ancillas, ac approdianos, edam unum maiorem famulum artem Sutoriam exercentem adhibere, et Corium huiusmodi, si in calceos conuertere noluerint, vendere libere possint, cerdonum et aliorum quorumlibet contradictione non obstante,... Datum Bude Sabbato proximo ante Dominicam Judica (mare. 24). Anno domini Millesimo Quingentesimo vigesimo Regnorum nostrorum Hungarie et Bohemie etc. Anno quinto. (JAKAB 1870,1. 350-352.) 517 GÁBORJÁN 1962, 113. „Sutores. Rimaszonbathiense. Nos Ferdinandus III... Datum ina. n. Posoniensi 1649. HARMADIK Articulus. Hogj ha az városunkban iövö Tímárok és egyeb emberek, az kik be iövén let fellyebb az heti vásáron ne mérészellyenek venni sem iuh bőrt, sem keczke bőrt, sem boriu bőrt, hanem czak ez it lakozo varga Mesterek ...) „Céhales articuli Homonna Cerdones 1679... Mi Gróf Druget Homonai Sigmond... Sexto, Az külföldi Varga Mestereknak, Tímároknak avagy akar mely renden lévő embereknek, az kik mesterségre böreket szoktanak uenny... Az Beres Léginek minden Hamvas kádban szabad legyen két bőrt vetni... az Inasnak minden hamvasban szabad legyen két két Juh Bőrt bocsátani...” (GÁBORJÁN 1962, 123.) 518 GÁBORJÁN 1962, 121. A nem egyértelmű szakosodás következményeként a tímár szó még az alábbi értelmezésekben szerepel a kora újkori szószedetekben 1 alutarius coriarius’, szíjgyártó (Pápai-Pariz), ‘coriarius szíjgyártó, bőrfestő,1 cerdo’(Gyöngyösi Szótártöredék), ‘Tonsor’, ‘Barbironsor’, ‘Barbély (Szikszai Fabricius B., Nomenclatura), ‘coriarius’,‘ tabak’(Verandus), ‘Cerdo’, ‘coriarius, szíjgyártó (Szenczi Molnár), bőrgyártó, szíjgyártó, ‘ cerdo’{Comenius), (GÁBORJÁN 1962, 128.) azaz a vargán kívül még a szíjgyártók tevékenységének megnevezésére is általánosan használták a kifejezést. 519 GÁBORJÁN 1962, 124. 520 SZŰCS 1955, 96. 521 KUBINYI 1973, 125. A Jagelló korban Budán 44 szabóról, 28 vargáról és 22 szűcsről maradt fenn adat. Pesten a ruházati iparba tartozók tették ki az összes iparos egyharmadát. (Budán viszont a Jagelló korban 158
