László János - Schmidtmayer Richárd: Mátyás országa: Kiállítási katalógus (Tata, 2008)

Nemesek

NEMESEK A nemesi társadalom nem volt egységes, jelentősen eltért egymástól a gazdag és a szegény nemes élete. Az egytelkesek ugyanúgy éltek, mint a jobbágyok, míg a mágnásoknak a királyi udvar mutatott példát. Mondanunk sem kell, a lakályosabb vagy erősebb vár, a jobb ruházat, a pompa költséges mulatság volt, csak nagyobb birtok bevételeiből lehetett finanszírozni. A mágnások nagyurak voltak, többségük hatalmas birtokaik egyik-másik helységét rezidenciává, állandó székhellyé alakították. Itt állt biztonságának és gazdagságának szimbóluma, viszonylag kényelmes lakhelye - többnyire egy vár -, mellette egy mezőváros, közelében kolduló rendi vagy pálos kolostor, amely az úrnak és családjának egyben temetkező helye is volt. így alakította ki székhelyét Mátyás király hadvezére, Kinizsi Pál is Nagyvázsonyban 1472-től kezdve. A vár hatalmas lakótornyával, palotaszárnyakkal övezett téglalap alakú belső udvarával és kerek saroktornyokkal erősített külső várfalával a század közepének arisztokrata rezidenciáit utánozta. Kinizsi 1481-ben Nagyvázsony települését mezővárossá fejlesztette, a plébániatemplomához új szentélyt emeltetett, és az egész épületet beboltoztatta. 1483-ban alapította a falu határában egy régebbi templom mellett álló pálos kolostort, ahová később eltemették. A Zala megyei Egerváron Egervári László építette fel 1476-1490 között várát és közvetlen közelében egy ferences kolostort is. Vajdahunyadon Mátyás anyja Szilágyi Erzsébet, majd fia Corvin János folytatott építkezéseket. Ekkor épült a vár erkélysora is, amely a visegrádi műhely stílusával mutat rokonságot. A kényelmetlen fekvésű hegyi várak lakályosabbá tételével többen is próbálkoztak. Jó példa erre Árva vára, amelyet szintén Corvin János alakíttatott át. Az állandó székhely inkább a család lakhelye volt, mivel a családfő többnyire a királyi udvarban vagy másutt tartózkodott. A levéltár, a kincstár is többnyire a birtokközpontba került. A nagybirtokot a nagyúr és vezető familiárisaiból, az uradalmait kormányzó várnagyokból, udvartartásának vezetőiből álló tanács működtette. Az ő dolguk volt megszervezni az ország több pontján elhelyezkedő birtokokról a bevételek, jövedelmek összegyűjtését a nagybirtok központjába. Ez nem volt kis feladat, hiszen például a Szapolyaiak központjukat előbb Szepesvárott, majd Trencsénben alakították ki, míg birtokaik az ország különböző részein helyezkedtek el. A kiterjedt Nyitra megyétől a Dunántúl több megyéjén keresztül futó Újlaki-birtokhálózatot a szerémségi Újlakból kormányozták. Mind a három központ az ország szélén feküdt. Más nagyurak fontosnak tartották, hogy mind a rezidenciát, mind pedig a többi uradalmi központot hatalmukhoz illően építsék ki. Arra törekedtek, hogy lakhelyük ne távol, hanem birtokaik valamely forgalmas mezővárosához legyen közel. Mindennek azt kellett sugároznia, hogy itt nagyúr lakik. A főúri életmód gazdagságáról az előkerült tárgyi emlékek vallanak, köztük velencei üvegpoharak rátétdísszel és arannyal futtatva. A gótikus és reneszánsz kőkeretes ablakokban ólomba foglalt többszínű kerek üvegablakszemek engedték be a világosságot. Az általános háztartási eszközök cserépből készültek, mivel az üvegtárgy drága dolognak számított. Gyakran találkozunk az összeírásokban arany- és ezüstedényekkel vagy különböző ékszerekkel, mint az alábbi felsorolásban. Az Mária asszonynak adott marhának számának registroma: [...] Egy násfa, kiben egy rózsa (rózsa alakú) diamant (gyémánt) vagyon, egy smaragd, egy gyüngyszem, két rubint rózsa. Más nasfa, egy rózsa diamant, egy leány, három gyüngyszem, egy smaragd két rubint gyüngyes levegével (függő, csüngő dísz). Harmad násfa, egy safil (zafír), egy jácsinkt, három rózsa gyüngy, két rózsa rubint, egy leány és egy férfi, az násfában gyöngy es levegével, nyakára való gyöngyét ötvenkettőt... Drágffy Mária kelengyelajstroma A kevésbé tehetős előkelőknek is volt váruk, ám a szerényebb vagy inkább kényelmesebb castellumra futotta inkább a pénzükből.