László János - Schmidtmayer Richárd: Mátyás országa: Kiállítási katalógus (Tata, 2008)

Nemesek

Egy vár vagy egy castellum emeléséhez egyaránt királyi engedély kellett. A castellum fából vagy kőből készülhetett, bástyák, pártázatos falak, valamint árok vette körül, és több helyütt tornyokkal erősítették meg, mégsem volt olyan erős, mint egy vár. Mások a kényelmetlen várakból kiköltözve, kényelmesebb castellum építése mellett döntöttek. A kenyérmezei győztes hadvezér, Báthori István s unokaöccse, György a 15. század végén építtetett kastélyt Nyírbátorban, ahol az emeletes palotát fal vette körül. Zala megyében, a mai Botszentgyörgy területén ugyanebben az időben a Bajnai Both család emelt várat. Négytornyú, emeletes épület készült el, ahol a kapu fölött elhelyezett címer hirdette, hogy ki itt a birtokos. Az építményt fazsindely fedte, a díszes nagyterem a keleti szárnyon kapott helyet. A mesterek a földszintet a gótika, az emeletet a reneszánsz stílus szabályai szerint építették, az udvart pedig téglával borították. Ennek az épületnek a leírását egy későbbi osztálylevélből ismerhetjük meg, s vethetjük össze a feltárásokon előkerült emlékekkel. Először Both János úr részéhez [tartozik] a nagy terem, a kápolna melletti stuba (szoba), ugyanezen szoba melletti felső és alsó praetorium (őrszoba), ugyanezen őr szobából [nyíló] hálószoba, ugyanezen hálószobából [nyíló] boltozott torony és az ugyanezen bolt fölötti szoba. A kis toronyban, az említett őrszoba feletti szoba, továbbá az említett stuba (szoba) alatti alsó szoba, a nagy terem alatti pince, a nagy szoba alatti kápolnaszoba és konyha. Both György úr részéhez [tartozik] a nagy terem melletti említett nagy stuba (szoba); a várban nyugat felöl lévő felső és alsó szobák sora egészen az említett boltig, a nagyobbik őrszobával együtt, ugyanezen bolt alatti szoba, az alsó őrszoba, ahol üres hordókat tartanak, egy sötét szoba, amelynek ajtaját Both György úr köteles elzárni és ugyanezen szoba másik részén, ugyanezen szobához az alsó őrszoba - felöl köteles készíteni [ti. egy másikat], A konyha fölötti füstölő szoba, a szoba sor alatti nagy pince észak felöl, mégpedig úgy; hogy a füstölő alsó részét a hordókat [tároló] őrszoba szögletében a felső füstölőig [esetleg: a felső kéményhez] Both János úr saját költségén konyhává alakítja. Köteles továbbá egyenlő költséggel segíteni Both György úrnak egy bolt elkészítésében, egy kis szobából, amely a toronyban dél felől a Both György úrnak jutott hálószoba mellett van, valamint ugyanezen hálószoba mennyezetének helyreállításában, a festés kivételével... Both János és Both György osztálylevele 1538-ból Gergely éneke Jaksics Demeter veszedelméről Gondom nekem jó nagy Isten, mastan nem volna, feleimnél tisztességöm, tudom nagy volna, hogy az én szolgált uram meg nem holt volna. Reám mikor ő szemeit jobban vetette vala, szolgálatom ő nála [...] kellemetesb vala, az veszedelmet az én uram akkoron valla. Elválaszták én uramat az nagy szolgálatra, kevetségen el-beküldték terek országba, bízik vala Mátyás királ terek császárban. Gondja vala én uramnak az nagy kevetségbel, királnak és megjelenté ő beszédébei, békességgel hogy megjőne császár feldébel. O, mely igen hamis hitnek az királ hitt volt, kit Both János az császártól neki hozott volt, ki hit mellett az én uram immáran megholt. Reá vevé az én uram az nagy kevetséget, meg akará jelenteni az tisztességet, maga jól tudá, hogy ott talál sok ellenséget. így betelék én uramnak az nagy gondolása, kiből vala királnak igen nagy bánatja, mert szemével az kevetet tebbé sem látja. (1490 körül)