Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

M. G. Ivanova–K. I. Kulikov: Az ősi udmurt mitológia és a Rigvéda

így nevezik az udmurtok az igen tehetséges, tevékeny embert, akit tulajdonságai megkülönböztetnek a többiektől - feltételezik, hogy a szó az indoárjából török közvetítéssel került az udmurtba -), Szarama nevű kutyája segítségével megtalálta a teheneket és villám bunkójával legyőzte Rudrát és híveit és rést vágott a sziklán. A tehéncsorda kiszabadult, és a Földre a sötétség, hideg és jég helyébe az életet adó nedű ömlött, megindult a jótékony meleg és fény. Rúdra megölése után Indra átrendezte a Világmindenséget és rendet teremtett benne. Ezért lett híres a bátorsága, ereje, fensége és bőkezűsége miatt. Az indoárja Pardzsanja (esőfelhő) bika a Rigvédában a növények védője, mivel esővel itatja és neveli fel őket, megtermékenyítve a Földet. A nedveket árasztó bőgő bika Magvát embrióként helyezi a növényekbe. CR. V. V. 83. 1.) Ezzel kapcsolatban vizsgáljunk meg még egy, Idnakaron előkerült készítményt. Keskeny csontfésűről van szó, amelynek a fogója bikához hasonló állatok ellenkező irányba fordított fejét ábrázolja. Sok hasonló fésűn lófejeket fedezhetünk fel. A szóban forgó darab azonban különbözik abban, hogy az állat fején lévő kiálló rész inkább szarvas, mint lófülre emlékeztet, mivel a fejhez képest aránytalanul nagy: a rövid, domború fej negyedét teszi ki. A lófejeket ezzel szemben általában homorúnak ábrázolják, a fület jelentéktelen kidudorodás jelzi. A fésű fogóján két lény küzdelme látható. Az egyik térdig érő, gyűrűs páncélt viselő emberre emlékeztet. Jól kivehető sisaktalan, kopasz feje, jelezték a szemét, orrát, szakállát. A másik lény fejét háromszögletű, geometrikus hálóval kitöltött gúlával jelezték. A párharc hoszszú eszközök segítségével folyik, kardra vagy bunkóra emlékeztetnek (6. kép). A fegyvernek nincs ellenzője a markolatnál. Ugyanakkor tudjuk, hogy a legkorábbi időktől fogva a kardokat és szablyákat a markolatnál lévő derékszögű ellenzővel látták el. A küzdők lába alatt kétrétegű mértani minta látható, amely az indoárja és udmurt ornamentikában a megművelt termőföldet jelenti. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a szóban forgó lelet nem egyedülálló Udmurtia régészeti emlékei között. Rendkívül érdekes egy másik fésű is, amely szintén Idnakaron került elő: a lemez tetejét ugyanolyan bikák díszítik. Közéjük lyukat fúrtak, amiből arra következtethetünk, hogy a fésűt nyakban hordták. Véleményünk szerint nem lehet kizárni, hogy a lyuk annak a sziklának az áttörését jelzi, ahova a tehéncsordát zárták. A lemezen diadalmas Buddha pózban ábrázolt antropomorf alak látható. Kopasz fejét magasra emeli, tekintete átható, bal keze lendületben van. A lény mintegy széles gesztussal ajándékozza az embereknek azt, amije van vagy amit visszaszerzett a gonosz erőktől. Keze alatt vonalkázott részek láthatók, amelyek jelenthetik a megművelt termőföldet (7. kép). A kép jellegéből kiindulva feltételezhetjük, hogy mindként fent leírt fésű ugyanannak a mesternek a keze alól került ki, és mintegy 51