Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

Fodor István: A sas szerepe a honfoglaló magyarság hitvilágában

de génère Turul.")

c> Az Anonymusnál szereplő astur szót tehát minden bizonnyal teljes joggal fordíthatjuk turul-nak. Más kérdés, hogy pontosan milyen madarat jelölt ez az ősi magyar szó, amely régi török jövevényszó nyelvünkben. Etimológiai szótárunk szerint „Ótörök eredetű... A magyarba került török toyrul, esetleg tuyrul lehetett. Ebből a magyarban tórul-túrul lett.. .A szót a 19- században felújították, de mivel etimológiáját nem ismerték, a régi adatokat túrul helyett turul-nak olvasták." A szócikk írója megjegyzi még, hogy a török szó a különböző török nyelvjárásokban sólymot, vadászsólymot, ragadozó madarat jelölt.^ Nem egészen világos azonban, hogy pontosan mi lehetett a szó jelentése a magyarban. E kérdés megválaszolása azért nem lényegtelen, mivel e madár alakja az Árpád-ház totemisztikus jellegű eredetmondájában tűnik fel. Aligha kétséges ugyanis, hogy a magyar fejedelmi nemzetség eredetmondája ugyanúgy az állatőstől való származás ősi totemisztikus hagyományát őrizte,

7 mint a magyarság eredetmondájának (az ún. csodaszarvas-mondának) korai változata.

8 Pais Dezső a krónikában szereplő latin astur szó jelentését vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy „... az előadottak talán eléggé valószínűsítik, hogy az Árpád-nemzetség totemmadara s ebből következőleg Gyejcsa fejedelem idejéig, azaz a kereszténység felvételéig a nemzetségnek meg vele együtt a magyarságnak jelvénye, cfmerállata: a turul valami héjafajta, közelebbről a galambászhéja volt."9 A kérdéssel azonban nem csupán nyelvtörténészek, hanem a madártan szakemberei is foglalkoztak, legbehatóbban a kiváló ornitológus, Vönöczky Schenk Jakab, aki nagy terjedelmű tanulmányt szentelt e kérdés tisztázásának.

10 Dolgozatában a korábbi, hasonló irányú vizsgálódások eredményeit összegezvén, megállapítja: „A Turul névre vonatkozó tanulmányomat megelőző magyar kutatási eredmények összefoglalásaként meg kell állapítani, hogy azok nem végződtek megnyugtató eredménnyel, nem tudták tisztázni azt a kérdést, hogy tulajdonképpen milyen madár is volt az, amelynek Kézai szerint Turul volt a magyar neve."

11 A továbbiakban azonban elsősorban nem ornitológiai, hanem történeti okfejtésbe bocsátkozik, csatlakozván Hóman Bálintnak ebben az időben igen népszerű elgon5 PAIS 1975, 304. 6 MNyTESz 1976, 1006. Vö. GOMBOCZ 1912, 133. A kérdés gazdag .szakirodalmából itt csak néhány fontos munkára utalok: PAIS 1975, 305.; GYÖRFFY 1993a, 38-47, 208.; LÁSZLÓ 1944, 242-246.; SZŰCS 1992, 130-132. ,S Vö. FODOR 1995, 23-24. (Megjelent még: FODOR 1996a, 23-34.) 9 PAIS 1975, 307. SCHENK 1935-38, 207-346. A dolgozat később az Egyesült Államokban önálló füzet formájában is megjelent. VÖNÖCZKI S 1970. ' ' SCHENK 1935-38, 298. 142