Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

Marosi Ernő: Mai képünk a középkori művészet kezdeteiről Magyarországon

és hagiografikus topikájukból (ilyen elem például az erényektől illatozó víz motívuma, amit szinte csak profanizálni lehet talajvízben oldott aromatikus balzsamozó szerekre) levonható, s a stíluskritikai következtetésektől eltekintve, emellett szól maga a hajdani római szarkofág átkomponálásának módja. Átfaragásakor ugyanis feliratos, hosszanti főnézetéről lemondva, rövid végén alakították ki a főnézetét, ennek rendelve alá a két, a lehetőségig szimmetrikus hosszoldalt.^

8 Az elrendezés a kevés számú, ránk maradt román kori ereklyesír, s a korai ereklyetartó szekrények megoldására emlékeztet. Ezeknél a magas oszlopokra állított ereklyeszarkofágoknál szó szerint veendő az „oltárra emelés", homlokoldaluk a retabulum szerepét is betölti.39 Ezzel az ereklyeoltárral - s egyidejűleg Szent Imréével - a jeruzsálemi útvonalba bekapcsolt Székesfehérvár

40 az ugyanebben az időben szerveződő más zarándokútvonalak stációihoz hasonló kultuszközpontot nyert - a nemzetközi normáknak megfelelő hatásáról a korai legendák hasonló hangnemben tudósítanak, mint a későbbi compostelai zarándokkalauz. E nyugati igény mellett másodlagosak az ereklyeszarkofág bizantinizmusai. Kádár Zoltán joggal mutatott rá a kijevi Bölcs Jaroszlav-síremlék ikonográfiái rokonságára - ezt a rövid oldal nem ábrázoló jellegű Maiestas-timpanonjáriuk Entz Géza és Szakái Ernő általi felfedezése igazolta is.

41 A szarkofág és a fedéltöredék között feltételezett összefüggés elutasításának nem tulajdonítunk jelentőséget, mivel mindegy, hogy egy vagy két hasonló típusú mű részei-e. Ugyanígy mind Kádár Zoltán, mind - tőle függetlenül Hans Belting, bizantinizmusnak minősítette a szarkofág rövid oldalának lelket emelő angyalát is. Iránymutatónak Belting értelmezését tartjuk: ilyen motívumkölcsönzés (például az elefántcsont Koimesis-relief megfelelő részletéből kiindulva) természetes az első lépéseit tevő kőszobrászatban.

42 Nem sokkal korábban a regensburgi St. Emmeram északi Reginward-féle kapuzatának kőből faragott Krisztus-képének anyagválasztását a felirat még külön indokolta.

43 Tehát a stílus és a motívumok bizantinizmusaival szemben, alapvetőnek a nyugatias gyakorlatot tartjuk, abban is, hogy e homlokzati oldal témája a halott lelkének az égi udvarba emelése. Ez a téma nemcsak a Mária halála-ábrázolások része, hanem a jó halál w NAGY 1954, 101-106. " Fiktív javaslatok a Szent István-ereklyesír elrendezésének rekonstrukciójához: KRALOVÁNSZKY 1988 (mint 37. j.) és rajzok is: uo. 31-33- - Ezzel szemben reális rekonstrukciós lehetőségeket nyújt a 11. századi ereklyesírok újabb irodalma, pl.: Szent Hadelinus celles-i ereklyekultuszához és ereklyetartó szekrényének keletkezéséhez Id. DIDIER-ROBERT-LEMEUNIER-ALBERT 1988, 91. skk.; oltárok és ereklyesírok viszonyához: HAMANN-MAC LEAR 1983-; monográfia különösen zarándokútvonalak ereklyesírjairól: KOMM 1990. 40 Vö.: GYÖRFFY 1977 (mint 27. j.), 293. skk. 41 KÁDÁR 1955, 101-106.; SZAKÁL-ENTZ 1964, 215-228. 42 BELTING 1969, 57, sk. 43 RAFF 1994, 18. sk. 287