Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)
Romhányi Beatrix: Korai egyházak az esztergomi érsekség területén
mindenhol plébániatemplom, sőt Lándzsásötfalu és Lándzsástízfalu, mely mindkettő egyházashely is volt, nevében is jelzi, hogy több faluközösség alkotott egy egységet egyházi szempontból is. Hasonló a helyzet az egyházi birtokokon is (savniki ciszterci apátság, turóci premontrei prépostság), vagyis nem minden falu volt egyben egyházashely is. Ezzel szemben a szepességi szászok által lakott falvakban lényegében érvényesült az egy falu-egy plébánia elve, hiszen a szász jognak egyik sarkalatos pontja volt a szabad plébánosválasztás, így érthető az önálló plébániára való törekvés. E törekvéseknek, mely azonban ennek ellenére sem tudott maradéktalanul érvényre jutni, egyenes következménye volt, hogy az egész egyházmegye legsűrűbb plébániahálózata a Szepességben alakult ki. Térképre vetítve még élesebben rajzolódik ki ez a sűrűsödés a környező megyék tükrében, különösen ha a többnyire kisnemesek által lakott Gömört és Nógrádot tekintjük. Visszatérve még egy pillanatra a korai egyházszervezés és a monostorok kérdésére, feltétlenül szót kell ejtenünk két dologról. Az egyik kérdéskör a monostorok szerepe a korai egyházi szervezet kiépülésében, a másik ugyanakkor a monostorok és kolostorok viszonylag kis száma és még inkább igen aránytalan térbeli és időbeli megoszlása az érsekség területén. Ami az első kérdést illeti, úgy vélem, nemigen tartható a kutatásnak az a korábbi álláspontja, amely szerint a bencés monostorok nem vállaltak lelkipásztori munkát a korai időben, ez esetben a 11. században sem.9 Jóllehet nyugaton valóban nyomon követhető a 8-9- századtól egyfajta törekvés arra, hogy a szerzeteseket kontemplatívabb életformára szorítsák, és ezáltal a lelkipásztori munka felhagyására késztessék. 10 Ez azonban a gregoriánus reformokig még Nyugat-Európában sem valósult meg teljes mértékben, 11 Ausztriában 12 és attól keletre, Magyarországon pedig ez a folyamat elhúzódott legalább a 12. század közepéig, egyes vidékeken akár még tovább, a 13. század közepéig is. 13 Ezzel a kérdéssel egy korábbi, Pannonhalmán tartott konferencián részletesen foglalkoztam, 14 itt csupán annyi kívánok megállapítani, hogy Magyarországnak elsősorban a délkeleti területein igazolhatónak látszik olyan bencés apátságok léte, melyek egyben plébániai funkciókat is elláttak, egyes esetekben az apátsági templom egyben plébániatemplom is volt. Ez a rendszer ott kb. a tatárjárásig létezett, megszűnéséhez nyilván a tatárok pusztításai is hozzájárultak, ám hanyatlása már korábban elkezdődött, pár9 GYÖRFFY 1977, 187.; CSÓKA 1970. Aniani Szent Benedek reformjaihoz Id.: Synodi Primae Aqusgranensís Décréta. In: Corpus consuetudinum Monasticarum I. Siegburg 1963, 451 ss és 469 ss. 11 LES INSTITUTIONS 1962, 24-25., 131-132. 12 HERMANN 1982, 98-102. 13 ROMHÁNYI 1996. 14 MONASTICISM AND MISSION 1966. 270
