Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

Romhányi Beatrix: Korai egyházak az esztergomi érsekség területén

értelme éppoly bizonytalan, mint nálunk a „villa", mégis a kifejezés kísértetiesen hasonlít a Szent István-i törvényszöveg megfogalmazására. Azt mindenképpen megállapíthatjuk, ahogy ezt már korábban többen meg is tették, hogy az idézett törvényhely nem tekinthető valóságnak, legfeljebb programnak, ám annak is csak megszorításokkal. A későbbi fejlődés az oklevelekből és régészeti adatokból ítélhetően egészen más irányt vett, nyilván a Szt. István halálát követő zavaros idők, majd az azt követő újjászervezés miatt is. Mindezek alapján az eredeti esztergomi érsekség területén, beleszámítva a feltehetőleg csak a 11-12. század fordulóján alapított nyitrai püspökség területét is, a 11. században néhány tucat templommal számolhatunk. Ezek között találjuk Esztergomban a Szt. Adalbert, Szt. István mártír és Szt. György egyházakat, valamint a Szűz Mária apácakolostort, titulusa alapján a Várhegy fokán álló Szt. Vid és Modeszt templomot, a megye- és főesperességi székhelyek egy részének egyházait, mint Hont - Szt. Eusztách, Komárom - Szt. András, Bars - Szt. György és Szt. Mihály, Gömör - Szűz Mária, Pozsony - Szt. Megváltó egyházakat, továbbá minden bizonnyal a nyitrai - Szt. Emmerám templomot. Ezekhez társult néhány monostor: Zobor, Garamszentbenedek, Zebegény, Kolos és feltehetőleg Szkalka. Ezeken kívül csak néhány szórványos okleveles, illetve régészeti adatból következtethetünk további templomok létére. Ilyenek a Bars megyei Knyezsic (Szűz Mária), mely nevéből ítélve királyi vagy hercegi udvarház helye lehetett, a Komárom megyei Udvard (Szt. Adalbert), mely biztosan királyi udvarház volt, és a közelében később önálló faluvá fejlődött Szt. Márton, továbbá a régészeti adatok tanúsága szerint Barsban Szelezsény és minden bizonnyal a garamszentbenedeki apátság alatti faluban létesült Szt. Egyed templom, Nyitrában Szalakuz, Nyitra-Kövesd, Péterfalu, Pográny, Kistormás, Hradistye és Ghymes-Kosztolány, Pozsonyban Dévény és Deáki, Nógrádban Várad falu Szt. György temploma, Karancsság azóta elpusztult temploma, amely valószínűleg monostor is volt. A felsoroltakon kívül minden bizonnyal volt még néhány hasonlóan korai egyház, melyekről azonban nem maradt adat. De még így sem számolhatunk többel, mint 50-60 templommal all. század végéig.

2 Ha tekintetbe vesszük, hogy a tárgyalt területen a 14. század első harmadának végéig mintegy 850-900 plébániatemplom, kápolna, káptalan és kolostor létesült, akkor azt kell megállapítanunk, hogy ezeknek alig 5-7%-a keletkezett az első száz évben. Térképre vetítve feltűnő, de a 11. századra vonatkoztatva teljes mértékben magyarázható, hogy e templomok többsége az esztergomi érsekség területének nyugati részén található. Egyrészt e területen a kereszténység gyökerei a 9- századig visszanyúlnak, s egyben jelzi a térítés irányát is. Másrészt viszont éppen ez a terület alkalmasabb a megtelepedésre is, hiszen az ÉK-i részeken még a 13-14. században is nagy kiterjedésű erdőségek voltak. Bár elvileg a későbbi Árva, Lipót, 2 Vö. 2. térkép. Az adatok részletesen: ROMHÁNY1 1991266