Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

Horváth István: Esztergom Szent István korában

13. század közti időből való leletek kerültek eddig elő, maguk a leletek: granulációs technikával készült ezüstgyűrűk és gyöngysorok, fonott, nyitott ezüst és rézgyűrűk, sima és S-végű hajkarikák, Szt. István denárai és egyéb, 11-12. századi pénzek keltezik a sírokat.

58 Maga a templom alaprajza (az alapfalakból sajnos elég kevés maradt meg) szintén Szt. István korára utal: a szentélye kívül egyenes, belül félköríves záródású (11. kép - a Szt. Adalbert templom mellék-apszisaihoz hasonlóan).

59 A korai építést támogatja talán az is, hogy a szentély közelében, egy 11. századi sír alatt találtunk egy korábbi meszesgödröt is, amelyet valószínűleg a templom építésekor használtak. A templom körüli temetőből eddig két sírkő került elő, egyik egy díszítetlen, tégla-formára hasított homokkő lap, a másikon primitív emberforma látható.^

0 Magáról a település nagy kiterjedésű területéről több helyről gyűjtöttünk, vagy ástunk ki 10-11. századi kerámiát, fémkeresős gyűjtögetők pedig jelentős számú Szt. István dénárt, vagy 11. századi bizánci pénzt is összegyűjtöttek itt, amelyekből néhányat sikerült a Balassa Múzeum részére megszerezni.61 A település 11. századi jelentőségére újabban ugyancsak Györffy György hívta fel a figyelmet, még pedig a 12. század közepén alapított Szent István keresztes kanonok-rend Szt. Istvánról nevezett temploma, conventje és ispotálya vizsgálatával kapcsolatban, amely mellett feltűnik az oklevelekben egy Szent Elek kápolna is. Györffy megállapítja, hogy "... a királyi monostor alapításának előzménye többnyire királyi udvarház volt, - hogy az itteni Szt. Elek kápolna az államszervezés korára jellemző patrocinium és hogy a szentek halála helyén szokás volt egyházat alapítani...". Ezek alapján arra következtet, hogy e helyen állt Szt. István egyik "palotája" - királyi curia -, ahol a király 1038. augusztus 15-én elhunyt". - II. Géza Szt. István jeruzsálemi alapítványát megújítva Jeruzsálemben egyházat és ispotályt épített Szűz Mária és Szent István király tiszteletére és az esztergomi Dunaparton Abony-Szentkirályon - a volt királyi kúriánál létrehozta Szt. István király keresztes kanonok-rendjének magyarországi központját - a szentkirályi keresztes konventet.^

2 Ennek területén 1895-96-ban végeztek kisebb ásatásokat, s a 12. században épült templom alaprajzát tisztázták. A romterület térségében talált nagy tömegű középkori - közte sok 11. századi lelet (pénzek, kerámiák, kőfaragványok), a 60-as, 80-as évek közt végzett leletmentő ásatásaink valóban jelentős, a 11. század elejére visszamenő településre utalnak.*^ Magának a templomnak és conventnek ma58 HORVÁTH 1979a, 39-40.; RégFüz 1983, 79. 59 MRT 5. 1979, 185. - Vö.: a 20. jegyzetnél írtakat. 60 MRT 5. 1979, 185., 449., 75. T. 1. kép. (

'' MRT 5. 1979, 183-189.; HORVÁTH 1991, 134. 62 GYÖRFFY 1977, 382.; GYÖRFFY 1979, 11. ''" Horváth Lstván ásatási dokumentációi és jelentései = 1969-1982. A BBM és a MNM Adattárában, ill. az ArchÉrt és a RégFüz 1970-83. évi számaiban, valamint HORVÁTH 1979b, 85-86. 236