Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

Horváth István: Esztergom Szent István korában

radványai közt eddig nem volt módunk kutatni, hiszen a vízierőművel kapcsolatos munkák idején a terület még szovjet katonai bázis volt. így a korábbi építkezés nyomai még nem kerülhettek elő. 1892-ben csak a templom padlószintjéig hatoltak le, sem alatta, sem mellette mélyebb szinteket nem kutattak, így ma még nem tudhatjuk, hogy a királyi curia hol állott?! A Szent István kori Esztergom tárgyalásánál meg kell még említenünk a Lázár lovagok ispotályos házát és templomát, amelyet első ízben csak a 12. század végén említenek. Igaz, hogy a leprások ápolására hivatott Szt. Lázár keresztes rendet is csak a 12. században alapították - a 13- századi Pozsonyi Krónika azonban azt írja, hogy Szt. István a Lech-mezei csatából visszatért „gyászmagyarok" utódait, a kóbor énekmondókat az esztergomi Szent Lázár keresztesek alá rendelte (ide telepítette) - akiket egyébként még a krónika írása idején (tehát a 13. században) is Szent Lázár szegényeinek {„Zentlazar... zeginf) neveztek/'

4 Györffy György lehetségesnek tartja, hogy - mivel István király a kóbor énekeseket minden megyében a várispán alá rendelt igric-falvakba telepítette - ügy az Abony-szentkirályi királyi curia mellett, Szentlázáron is állt ilyen telep.^ A templom emlékét eddig a 18. században még „Lázárdomb" néven, a várostól D-re jelzett domborulat tartotta fönn. 1996 áprilisában ugyanott, a Gyepmester-ház mellett ásott gödörben csontvázakra bukkantak. Kisebb leletmentés alkalmával a gödör oldalában Árpád-kori templom félköríves szentélyének falmaradványát találtuk. Részletesebb kutatás döntheti majd el, hogy ez a templom a 12. században, vagy már korábban épülhetett-e? További, Szt. István kori településnyomok a város É-i szélén, a szentgyörgymezői Dunaparton már korábban is kerültek elő. A vízierőmű építését megelőző mentő ásatások során itt 13 db 10-12. századi, részben földbe mélyített, részben gerenda vázas ház maradványait tárta fel Lázár Sarolta. Mindegyik sarkában kőkemence, környezetükben szabadban lévő kemencék, tűzhelyek, árkok, gödrök kerültek elő.

66 A település Szt. György templomát egyes kutatók szintén Szt. István korára keltezik.

67 A 12-13. század fordulóján társaskáptalanná alakított egyház mai alaprajza gótikus formát mutat, - lehetséges azonban, hogy itt is egy korai templom volt az előzmény. - A Duna-parti település jelentőségére utal például, hogy Barbarossa Frigyes keresztes hadainak átvonulásakor az itteni királyi tárházakból adományozott III. Béla király két liszttel tele házat, és élelmiszerrel megrakott hajókat.

68 A temp4 KNAUZ 1865, 14-16. 6 GYÖRFFY 1987, 282. 6 MRT 5. 1979, 210.; LÁZÁR 1990, 73-78. 7 SCHMITTH 1763, 242.; KOLLÁNYI 1900, XLIL; MRT 5. 1979, 209. 8 DERCSÉNYI-ZOLNAY 1956, 16-18.; HORVÁTH 1996, 38-40. 237