Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)
Vékony Gábor: Komárom-Esztergom megye a honfoglalás korában
a 10. századi lelőhelysűrűség. 53 Régészetileg tehát a megye területe gyéren települtnek minősíthető a 10. században. Ami a topográfiai jellemzőket illeti: egymást követik a lelőhelyek a Duna jobb partján (Szőny, Almásfüzitő, Dunaalmás, Neszmély, Lábatlan, Esztergom - több lelőhely, Pilismarót), ugyanilyen lelőhelysort találunk a Galla-patak - Átal-ér mentén, illetve a Gerecse Által-ér felé eső oldalán (Tatabánya-Cementgyár, Tatabánya-Dózsakert, Baj, Szomód, Dunaalmás, Neszmély). Feltűnő az Esztergom területén, környékén meglévő leletsűrűség (Esztergom-Hévíz, Bibliotheka, Esztergom-Várhegy, Esztergom-Diósvölgy, Esztergom-Kovácsi, Esztergom-Szentgyörgymező, Esztergom-Kenderes). Ezzel szemben gyakorlatilag üres a megye északnyugati része (Bana, Csép, Szőny, Almásfüzitő), Bársonyos és Bakonyszombathely temetői az egykori Veszprém megyéhez tartoznak. 54 Temetőt, tehát egy-két sírnál többet csak Bakonyszombathelyről (12 sír) és Dunaalmásról (13 sír) ismerünk, valószínű azonban, hogy Esztergomban, a Bibliothekánál is egy kisebb temetővel kell számolnunk. A bakonyszombathelyi temetőről, szakszerű ásatás híján keveset lehetne mondani, a dunaalmási - antropológus vélemény szerint - egy vagy két család két vagy három generációs temetője volt. 55 Ezt Kralovánszky két generációsként a 10. század második felére keltezi, 56 miközben maga utal arra, hogy az adatok inkább a 10. század első felére, második harmadára utalnak. Kronológiailag nem állunk különösebben jól, noha néhány helyen érmek is előkerültek. Berengar császár (915-924) átlyukasztott denárai vannak Neszmélyen, 57 a szomódi sírban 908 és 924-ben vert körülvágott számánida dirhemek. 58 Bakonyszombathelyen Együgyű Károly 911-925 között vert érme, Provencei Hugo (926-93D, I. Ottó német király (936-962) és II. Lothar (945-950) átlyukasztott érmei voltak. 5 9 Az utóbbi tehát, mint az az egyéb anyagból is kiderül, a 10. század második felére, az előbbiek pedig legkorábban a 10. század második harmadára keltezhetők. Egyetlen biztosan meghatározható korai lelőhelyet x NEVIZÁNSZKY 1994, 174., 2. k. - Megjegyzendő, hogy Nevizánszky viszont 10. század végére és 11. századra keltezhető lelőhelyeket is besorolt itt, így összeállítása kissé félrevezető. 54 FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962, 34, 37, 54, 59, 250, 251, 293, 613, 740, 822, 1054, 1090, 1092, 1094. számok., MRT 5. 1979, 2/xxx, S/l, 8/17, 8/52, 10/xxx számok.; SZATMÁRI 1979, 118-119 (a hántai adat valójában a bakonyszombathelyi temetőre vonatkozik!); KRALOVÁNSZKY 1988, 255-256, 1. j.; KISS 1978, 127.; LÁZÁR 1989, 43-48.; VÉKONY 1988, 283-316. - Az esztergom-kenderesi lovassírró! Horváth István szíves tájékoztatásából tudok. Nem tekintem honfoglalás korinak a TataCseke-tavi agyagtárgyat és a Dunaalmás-tatai úti földvárat, vö. KRALOVÁNSZKY 1988. W KRALOVÁNSZKY 1988, 248 % KRALOVÁNSZKY 1988, 249. 57 KOVÁCS 1989, 16., No. II. S,S KOVÁCS 1989, 68., No. CXXIV; FOMIN-KOVÁCS 1987, 58-59-, No. XXI. 59 KOVÁCS 1989, 17., No. V. 192
