Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

Vékony Gábor: Komárom-Esztergom megye a honfoglalás korában

Mivel egykorú szöveges írott, illetve névtani forrásaink így nincsenek a megye területének 10. századi történetére, azt kellene megnéznünk, hogy a későbbi források alapján nem következtethetünk-e bizonyos dolgokra. Ezt az utat választotta annak idején Györffy György, amikor a már idézett Anonymus-hely alapján nemzetségi szállástemletnek minősítette a későbbi Komárom megye területét. Györffy nagyívű, s azóta is állandóan ismételt történeti koncepcióját azonban Kristó Gyula részleteiben cáfolta.

46 Valóban az a helyzet, hogy ha régebbi jogviszonyokat őrző főesperességek teililetét nézzük (ezek eredetileg egy-egy királyi várban jöttek létre), akkor Kristó (és Glaser Lajos) nézetéhez kell csatlakoznunk. A mai megye területén a veszprémi püspökség budai, fehérvári veszprémi és a győri püspökség komáromi főesperessége érintkezett egymással. Északon Dunaalmás a budai főesperességhez tartozott,

47 Füzitő ezzel szemben a győri püspökséghez.

48 A Baj szomszédságában lévő Haláp a budai főesperessége,

49 a Kömlőd melletti Párnak (ma Parnakpuszta) pedig a győri püspökséghez tartozik.

50 A győri püspökség határa tehát Füzitőtől futott dél felé Kömlődig, itt Berencse, Bánhida, Dad a fehérvári főesperességhez tartozik, Vasdinnye és Hanta viszont a veszprémi püspökséghez.

51 Ali. század elején tehát a megye északnyugati vidéke a fenti határok között Győr vármegyéhez kellett tartozzék, a déli rész keleten a Galla-patak vidékéig, nyugaton a Concó felső folyásáig Fejér vármegyéhez, míg a maradék rész Visegrád vármegyéhez tartozott. Komárom és Esztergom vármegyék ebben az időben a Dunától északra fekvő területek voltak. Ez a 11. századi kép azonban nem párhuzamosítható olyan 10. századi adatsorral, amely miatt biztosíthatnánk korábbi eredetét. Meggondolkodtató ugyanakkor, hogy - mint láttuk - Visegrád 9. századi léte bizonyos, s Győr legkorábbi templomának Ábrahám patrocíniuma valószínűleg nem választható el a 805-ben megkeresztelt Ábrahám avar kagán nevétől,

52 ami Győr folyamatos központ-szerepére utalna a 9. századtól. Fehérvárral csak a 10. század végétől számolhatunk. A 10. századi rekonstrukcióhoz kevés és bizonytalan segítséget nyújtanak a régészeti leletek. A megye területének 10. századi, honfoglaló magyar lelőhelyei kis számúak, s a temetők helyett többnyire csak egy-két sírról van adatunk. Szembetűnő az eltérés a Dunától északra fekvő területtel, ahol ezzel szemben igen nagy KRISTÓ 1988, 157-158, 213, 222-223, 263. 47 GYÖRFFY 1987 III., 402. 48 GYÖRFFY 1987 III., 413. 49 GYÖRFFY 1987 III., 420. S() GYÖRFFY 1987 III., 448. 51 ORTVAY 1891-92, 316.; GYÖRFFY 1987 III., 413. "

2 VÁCZY 1975, 249-250.; GYÖRFFY 1987 II., 568. - Mindkét szerzőnél téves felfogással. 191