Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

Vékony Gábor: Komárom-Esztergom megye a honfoglalás korában

az alföldi bolgár területeket, Simeon felvonulásakor pedig a tulajdonképpeni Bulgáriát, Mindez megyénk vonatkozásában azt jelenti, hogy a honfoglaló magyarok e területet legkésőbb 895-ben megszállták, de nem kizárt, hogy erre már 894-ben sor került. Azaz, Komárom-Esztergom megye területe a honfoglalás során legkorábban megszállt területek közé tartozik. A 10. századi rekonstrukcióhoz hagyományosan használt adatokban ez nem tükröződik. Az ún. törzsneves helyneveket tekintve vizsgált területünk gyakorlatilag üresnek mondható, különösen, ha az elhatárolható földrajzi egységeket tekintjük. Tarján,^ a Bajna és Nagysáp közötti Nyék?

1 valamint a Gyermely határában lévő Gyarmat a Gerecsétől délkeletre találhatók, tehát sem a megye nyugati részeihez, sem az Esztergom-dorogi medencéhez nem kapcsolódnak, így inkább a törzsneves helynevek Buda környéki sűrűsödéséhez vonhatók. A Bakonyszombathely határában lévő Nyék eredetileg nem tartozott a megye területéhez,

39 de a Nyék helynevek körül egyébként is problémák vannak, ha ez egyesek véleménye szerint magyar közszó (sövény, kerítés),

40 mert ebben az esetben nem feltétlenül hozható kapcsolatba a Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár által említett Nek(i) nemzetségével. Ugyancsak magyar közszói eredetű Vérteskethely időnként emlegetett Terjén neve (vö. terjed),^

1 míg az Ete határában feltűnő Ynev névnek semmi köze a Jenőhöz.^

1 Az ún. törzsnévi helynevek hiánya azért is feltűnő, mert a történeti megyék Dunától északra fekvő területén, különösen a Duna közelében igen gyakran előfordulnak.

43 Ezt egyébként igazában nem tudjuk értékelni, mert a Konstantin által lejegyzett nevek, amint azt a múlt században még jól értették,

44 s mostanában magam és Dénes József is többször figyelmeztettünk, nem törzs-, hanem nemzetségnevek, így jellegzetes szóródásuk is természetes. Ha területünkön nincsenek, az csupán azt jelenti, hogy itt nem is laktak e nemzetségekhez tartozók. Területünk azonban túlságosan kicsiny ahhoz, hogy a nemzetségnevek, az ún. törzsnévi helynevek hiányából bármire is következtethessünk, tehát esetleg arra, hogy ezek itteni hiánya a kavarok jelenlétére utalna.

45 * GYÖRFFY 1987, 313-314. 7 GYÖRFFY 1987, 302. 8 GYÖRFFY 1987, 290. 9 CSÁNKI 1894, III. 244.; PESTY 1864, 71, 83., KMFN 1985. 70/31; 305. 0 MSzFE III. 478. 1 CSÁNKI 1894, 504. (Teregen!).; GYÖRFFY 1987 III., 426. 2 Másként GYÖRFFY 1987 III., 4033 Vö. GYÖRFFY 1987, II., 210., III., 392. 4 SZABÓ 1869, 19.; stb. 5 Vö. VÉKONY 1987, 114-115. 190