Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

Vékony Gábor: Komárom-Esztergom megye a honfoglalás korában

gyarázható, ha a modern szláv kostelec megfelelőjében az alapszó kastel formájú volt. Biztos szláv nyelvtörténeti adatok szerint azonban ez csak a 8/9- század fordulójáig, legfeljebb 850 körűiig lehetett fgy,

31 tehát a szláv névnek legkésőbb a 9század első felében a magyarba kellett kerülnie. Mint erről másutt részletesen írok, nem a Kesztölc név az egyetlen ilyen vonatkozású adat, s az ilyen adatsorból az is nyilvánvaló, hogy a Kárpát medence lakosságának nagyobb része a mai magyar nyelv előzményét beszélte ebben az időben {nem beszélhette, hanem beszélté), illetőleg már ezt megelőzően is. Ezekhez feltétlenül hozzászámíthatunk szlávokat (mégpedig nyugati délszlávokat) a nyelvi adatok alapján, de éppen Esztergom környékén a német is járatos lehetett, akár németül beszélő zsidók, akár német kereskedők ajkán. A magyar honfoglalás bemutatása különböző szintű történelemkönyveinkben meglehetősen változatos, ezek azonban nem különböznek abban, hogy a honfoglalás képét a középkori (először 13- századi) magyar források alapján próbálják megrajzolni, igyekezve azokhoz igazítani a honfoglalással kortárs vagy időben közeleső források adatait. Ettől a szemlélettől természetesen nehezen tudunk szabadulni. Holott a kortárs források, a Fuldai Évkönyvek és Regino prümi apát krónikája e vonatkozásban egyértelműek: miután a magyarok 892-ben részt vesznek Arnulf morvaországi hadjáratában, 894-ben a frank Pannoniában (az Enns folyó és a Rába közötti terület) kóborolva, nomadizálva {peragrantes) a frank uralmat véglegesen megsemmisítik (totam Pannoniam usque ad internetionen deleveruní)}

2 Ennek megfelelően Regino 806-808 között írt krónikájában azt olvashatjuk, hogy a magyarok először az elpusztított Pannoniába, Avariában kóboroltak, nomadizáltak ipererrantes), s innét kiindulva támadják meg a karantánok, morvák és bolgárok velük szomszédos területeit.

33 Regino elbeszélése még szövegezésében is egybevág a fuldai évkönyvek 894-re vonatkozó adatával, így ennek megfelelően (egyéb adatokról másutt írtam) azt kell mondanunk, hogy a honfoglaló magyarok 894-ben elfoglalják az Enns és a Rába között fekvő frank Pannoniát, Avariát, s innét terjesztik hatalmukat az egész Kárpát-medencére.

34 Nem egykorú, hanem a 10. század második feléből származó forrás szerint, miután a bizánciak ajándékokkal rábírják a honfoglaló magyarokat (pontosabban, Árpádot és Küszent), hogy támadják meg a bolgárokat, ezek átkelnek a Dunán, s Bulgáriát pusztítják, majd amikor Simeon bolgár király ellenük vonul, újra átkelnek a Dunán és Szilisztra közelében győzelmet aratnak felette.

35 Vagyis 895-re a honfoglaló magyarok már a Dunántúl birtokában vannak, s ekkor támadják meg 31 Vö. SHEVEI.OV 1964, 634, stb.; SCHRAMM 1981, 146., stb. SRG II. rec. F. Kurze 1255. - A különböző magyar fordítások nem a szöveg értelmét adják vissza. 33 SRG I. rec. F. Kurze 132. DÉNES 1988-1. 93- kk. már helyesen fgy, de különben követhetetlen kombinációkkal. 35 MORAVCSIK 1984, 59-60., stb. - Az itteni földrajzi adatok azonban már többnyire a 10. század hatvanas éveinek viszonyait tükrözik. E hely azonban kivétel lehet. 189