Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)
Vékony Gábor: Komárom-Esztergom megye a honfoglalás korában
Komárom-Esztergom megye a honfoglalás korában Vékony Gábor (ELTE Régészettudományi Intézet, Budapest) Komárom-Esztergom megye honfoglalás kori történetének megrajzolása azért nem tartozik a könnyű feladatok közé, mert ez a jelenlegi közigazgatási egység a trianoni határok miatti mesterséges alakulat a történeti Komárom és Esztergom megyék Dunától délre esö területén. A jelenlegi terület a megye délnyugati részén még ki is egészül a történeti Veszprém megyétől elcsatolt vidékkel, s talán azt sem kell említés nélkül hagynunk, hogy a történeti Komárom vármegye déli területei a középkorban inkább Fejér megyéhez tartoztak: A Vértes-hegység és közvetlen környéke többnyire kiesik a megye régibb történetéből. Hozzátehetjük ehhez, hogy a történeti Komárom és Esztergom vármegyék részben nagyobb, részben jelentősebb területei éppen a Dunától északra, a mai Szlovákiában fekvő területek. Természetesen a terület földrajzilag sem tekinthető egységesnek, illetőleg jelentősebb részei környező földrajzi egységekhez kapcsolódnak. A történeti Komárom vármegye déli része lényegében teljesen a Kisalföldhöz tartozik, s a Gerecse oly mértékben elválasztja a megye nyugati részétől, hogy azzal csak a Duna partján húzódó - egyébként ősi - üt köti össze. Az Esztergomi medencén kívül azonban a megye nyugati része sem tekinthető egységnek, az Unyi-pataktól nyugatra a Gerecse jelentősebb vizei délkeletre futnak, tehát a modern Pest megyéhez kapcsolják ezt a területet, illetőleg régebben a történeti Pilis és Pest vármegyéhez kapcsolták. A Duna-menti úttól eltekintve régen Esztergom környéke egyáltalán nem kapcsolódott szorosan a megye nyugati részéhez, a középkori esztergom-pápai út a Gerecsétől délkeletre húzódott, s a középkorban Fejér vármegyéhez tartozó Bánhidán és Környén futott keresztül. 1 A megye nyugati részét azonban még a Tata, Dunaalmás és Szőny közötti, mintegy 940 ha kiterjedésű mocsaras vidék is elválasztotta a keletibb területektől, de mocsaras volt az Által-ér völgye is Bókodtól Bánhidáig, ahogy a Concó és a Bakony-ér völgye is mocsarasodott. 2 A jelenlegi Komárom-Esztergom megye esetében tehát sem történeti, sem földrajzi egységről nem lehet beszélni. így kerül be a neszmélyi és a dunaalmási honfoglalás kori lelet a Kisalföld e koráról szóló összefoglalásba 3 , vagy éppen Bana szerepel Győr honfoglalás kori történetében. 4 Szőke Béla 1954-es dolgozata egyébként a megye első honfoglalás korra vonatkozó összegzése is lehetne, aGLASER 1929, 258. és térkép. 2 IHRIG 1973, 205-207. 3 SZŐKE 1954, 124. 4 TOMKA 1996, 424. 183
