Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

Klima László: Finnugorok a korai történeti forrásokban

számunkra azért rendkívüli jelentőségű, mert a hosszabb változatban szerepel két finnugor népnév: a c-r-mis és az arisa, amelyek minden kétséget kizáróan a cseremisz és az erza népnévvel azonosak. Kutatástörténeti áttekintésünkben feltétlenül kiemelt hely illeti meg a Szegedi Őstörténeti Munkaközösség 1976 és 1982 között megjelent négykötetes egyetemi jegyzetét. Címe: „Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba".

11 E jegyzet 1:2. kötetében olvashatunk a görög és latin nyelvű források finnugor vonatkozású helyeiről, azok értelmezéséről. A feldolgozáshoz rövid bibliográfiák is tartoznak. E kötet említésével elérkeztünk napjainkig. Reméljük, hogy az őstörténet művelése mellett most már újra jut figyelem a finnugorok korai történetére is. 1989ben tanulmány jelent meg a volgai finnugorok korai történetét tárgyaló forrásokról.

12 Az ELTE Finnugor Tanszékén külső közreműködők segítségével elkészült és kiadásra vár egy történeti összefoglalás, amely tömören tárgyalja az összes finnugor és szamojéd nép történetét. A szamojéd összefoglalás már megjelent önállóan, a Budapesti Finnugor Füzetek első darabjaként. Készülőben van egy finnugor történeti chrestomathia is, amely kommentárokkal és bibliográfiával, magyar fordításban közreadja a történeti források finnugor vonatkozású helyeit. Ez a szöveggyűjtemény lehetővé teszi majd a történészeknek a gyors tájékozódást, és ezáltal új eredmények születését segítheti elő. Új eredményekre nagy szükség van, mivel a Zsirai-féle "Finnugor rokonságunk" megjelenése óta eltelt időben kiadott finnugrisztikai kézikönyvek csak a Zsirai által már leírtakat foglalják össze rövidebbhosszabb terjedelemben. Az új történeti eredmények hiányáért azonban nem a magyar finnugristák okolhatók. A Szovjetunióban a 30-as években megtört a finnugor történeti kutatások lendülete. Ennek egyik oka az eluralkodó terror volt, amely nagymértékben sújtotta a kis népeket és különösen értelmiségüket, másik oka pedig, hogy ideológiai megfontolásokból háttérbe szorították Oroszország korai történetének a tanulmányozását. Ezzel együtt a levéltári kutatásokat is rendkívül megnehezítették, így a Szovjetunióban a finnugorok korai történetének kutatása lényegében megszűnt. Jelentek ugyan meg az első pillantásra tekintélyes méretű könyvek, címükben az egyes finnugor népek történetét ígérve, azonban ha fellapoztuk ezeket a köteteket, rögtön láthattuk, hogy terjedelmük túlnyomó részében az októberi forradalom utáni eseményeket tárgyalják meglehetős elfogultsággal, s a forradalom előtti jó néhány évszázadra alig jut 20-30 oldalnál több. A finnugor történeti kézikönyvek hiánya sajnos már meglátszik egyes újabb történeti munkák finnugor vonatkozású részein. Néhány példa: Pécsett jelent meg 1995-ben Font Mária: „Oroszország, Ukrajna, Rusz. Fejezetek a keleti szlávok korai történetéből" című munkája.

13 Ebben a szerző egy bekezdésben tér ki a a finn11 BEVEZETÉS 1976-1982. 12 KLIMA 1989. 13 FONT 1995. 10