Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 12. - Keller György (Tata): A tatai gimnázium története

Az iskolai előadásokat látogatniuk, a hiányzást időben közölniük kellett — aki ezt elmulasztotta, annak félévi értesítőjébe a "megátalkodott restség" megszégyenítő megjegyzést írták be. Tilos volt a szórakozóhelyek látogatása, de nyilvános vagy magánmulatságokra, bálokra sem járhattak. Tiltott volt fegyverek, illetve botok viselése, a kártyázás, a kuglizás, a biliárdjáték. Az iskolai házitörvény ajánlja a nagyobb mozgással járó játékokat, elsősorban a labdázást. Kötelezővé teszi, hogy a magasabb osztályba járó diák a fiatalabbat "csiszoltságra" tanítsa, jó példával járjon elő. A szabályzat előírja, hogy a tanulók művelt ifjúhoz méltó módon viselkedjenek, "érdemes felnőtteket", tisztes öregeket kalaplevéve üdvözöljenek. Az osztályban megkövetelik a csendet, a jó viselkedést. Azokat a tanulókat, akik engedetlen magatartásúak, kizárják az intézetből. Az instruktorok számára előírják, hogy tanítványaik az írásbeli feladatot pontosan és tisztán készítsék el. A tanulóknak az instruktorral szemben kellő tisztelettel kell viselkedniük. Meghatározták a cenzor feladatát is. Vizsgák idején ellenőrizni kell a tanulókat, nehogy meg nem engedett segédeszközt használjanak. Ha pedig valami gyanús dolgot észlelnek, azt kötelességük feljegyezni a "fekete könyben". A szabályzat azt is kimondja, hogy aki a törvény ellen vétőket fel nem jelenti, az a bűnösökkel nyeri el büntetését. Viszont aki az elkövetett hibáját bevallja, annak nemcsak a büntetését engedik el, hanem a nevét is elhallgatják. A szabályzat a város polgárait is kötelezi arra, hogy a tanulók kihágásait jelentsék az iskolában. A direktor és a tanárok gyakran meglátogatták a tanulókat szálláshelyükön, érdeklődtek a tanulók neveltségéről. Abban az esetben, ha a házigazda nem jelentette be kosztos diákja kiruccanásait, helytelen viselkedését, megbélyegezték. Ettől kezdve semmilyen körülmények között sem tarthatott kosztos diákot. A szabályzat szerint, ha valaki eminens osztályzatot akar, annak nem elég jól tanulnia, hanem nagyon vigyáznia kell, hogy "életében ne lehessen találni semmi kivetnivalót". Az iskola kulturális életéből kiemelkedik a színjátszás, valamint az akadémiák és a disputák. Az előkelőségek sokszor ezekből az előadásokból alkotnak maguknak véleményt az iskola "jóságáról", és ennek megfelelően helyezik el gyermekeiket ebben vagy abban az iskolában. Repertoárról maguk a tanárok gondoskodnak, legtöbbször idegen nyelvből történő helyi fordítással. Ilyenkor a szerzői jogot nem sokra becsülik, például idegen helyneveket magyarrá tesznek vagy a neveket megváltoztatják. Az előadás elhangzik, nyoma megmarad az iskola irattárában, a kézirat elkallódik, nem ritkán a fordító semmisíti meg. 1766. január 30-án már megtartják az első színi előadást iskolánk tanulói. Erről az előadásról az iskola igazgatója igen bensőséges hangon emlékezik meg, kijelenti, hogy ezek nagyon alkalmasak arra, hogy az ifjúság könnyen elsajátíthassa a könnyed előadást, és "bátorságot merítsen a beszédre". Az első előadásokkal egyidőben megrendezik az első akadémiát is. Ezeken geográfiai és kronológiai kérdéseket vitatnak meg párbeszéd formájában. Az akadémiák témáját képezte továbbá Tata keletkezése, fejlődése, valamint az 58