Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 12. - Keller György (Tata): A tatai gimnázium története

tisztek egy részét az iskola épületében helyezték el. Ezek az események a tatai gimnázium munkáját nemcsak megnehezítették, hanem hosszabb-rövidebb időre meg is akadályozták. A XIX. század első negyede a nyelvújítás időszaka Magyarországon. Az iskolánk ifjúsága nagy figyelemmel hallgatja Helmeczy Mihály, a nyelvész-tanár fejtegetéseit a magyar nyelv csinosításáról. Helmeczy, a nyelvújító az 18051806. iskolai évben volt e gimnázium tanára. Tata lakosságára és iskolánk tanulóira nagy hatással volt az 1848—49-es forradalom és szabadságharc. Az 1848. március 15-i események híre gyorsan eljutott Tatára, az utcákon tömegek csoportosultak, és dobpergéssel üdvözölték a kivívott eredményeket. Az iskola ifjúsága Rodiczky Ede tanár vezetésével kapcsolódott be a lakosság helyi tüntetéseibe. Nagy lelkesedéssel hallgatták a volt tatai diák, Hamari Dániel (orvostanhallgató) és Fittler Gyula (joghallható) gyújtó hangú beszédeit. Tatán is megalakult a nemzetőrség, a város polgárai szeptemberben ünnepség keretében zászlót adományoztak a hadba vonuló nemzetőröknek. A városon átvonuló nemzetőrök részére, akik egy-egy napra megszálltak Tatán gyűjtést rendeztek: fát, bort és ételt vittek a hadba vonultaknak. A nemzetőrök között ott találjuk az iskola volt diákjait. 1848. október 4-én a városon átvonult a budai nemzetőrség, amelynek vezetője Rozgonyi Miklós, iskolánk volt diákja (1818-1820-ban III., ill. IV. osztályos). 1849 április végén a Buda visszafoglalására induló honvédsereg katonái szálltak meg iskolánkban. Ettől kezdve jelentős számú katonát helyeztek el az iskolában, a rendházban pedig katonai kórházat rendeztek be. Erről Puky Miklós kormánybiztos "Nyílt rendeletben" intézkedett. A rendeletet úgy hajtották végre, hogy az iskola négy idősebb tanára az ún. Miskey-házba költözött (Fazekas u. 30.), öt másik tanár pedig a városban bérelt szobát. A tanárok közül kettő: Schuliszta és Zimka betegek ápolására a rendházban maradt. Az iskolában és a rendházban 200 ágyas kórházat állítottak fel. 1849. május 11-től december 5-ig az iskola épületében nincs tanítás, a tanulók egy részével az iskola tanárai lakásukon foglalkoznak. 1849. augusztus végétől osztrák császári katonák lepték el az iskolát. A szabadságharc leverése után távozniuk kellett azoknak a tanároknak, akik a szabadságharc idején aktív tevékenységet fejtettek ki. Távoznia kellett Schulisztának és Zimkának, akik sebesült katonák ápolásában és gyógyításában vállaltak önzetlen munkát, de távoznia kellett Jáger és Újvári tanároknak is. Az iskola megszületésével párhuzamosan kialakították azokat a rendszabályokat, amelyek az iskola belső működését, a tanulók viselkedését voltak hivatva szolgálni. A tanulói szabályzat tartalmazta egyrészt a kor általános erkölcsi normáit, másrészt a rend, a fegyelem fenntartása érdekében rögzített korlátozó rendszabályokat. A tanulóknak november elsejére kellett az iskolában megjelenni (tanévkezdés ideje). Az iskolaév befejezése előtt nem hagyhatták el a várost. A vallásos nevelésből következik, hogy kötelezővé tették számukra a különböző egyházi rendezvényeken való részvételt, melyet tanári felügyelettel ellenőriztek. 57