Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Előadások - Dr. Mészáros István: Komárom-Esztergom megye iskoláinak évszázadai

1910-ben Komárom népessége 22.337 lakos volt. Ebből nemzetiségük szerint magyar 19.924 (89,2%), német 1248, szlovák 768; vallásuk szerint katolikus 13.999, református 4892, evangélikus 817, zsidó 2380. A város lakosainak rendelkezésére állt több elemi népiskola, tanonciskola, földmívesiskola, gazdasági tanítóképző, polgári fiúiskola, polgári leányiskola, bencés főgimnázium. 1920—1948 között A trianoni békediktátum kettévágta Esztergom vármegyét és komarom vármegyét, s az új, trianoni határok közé szorult Magyarország illetékes hatóságai létrehozták a két vármegye hazánkban maradt részeiből az Esztergom és Komárom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék elnevezésű közigazgatási egységet. Székhelye Esztergom. Komárom Csehszlovákia területére került, Esztergom határváros lett, elszakítva korábbi jelentős gazdasági, kereskedelmi területeitől, de azoktól a településektől is, ahonnan azelőtt iskolái tanulóinak jelentős része kikerült. Az esztergomi főegyházmegye is elvesztette jelentős plébániáit, híveinek nagy részét. Komárom-Esztergom megye új területén tovább folytatódott a népiskolahálózat — más a dualizmusban megindult — korszerűsítése, szélesítése. Az 1940-es évek elején megindult az 1940. évi 20. törvény alapján a nyolcosztályos népiskolák kialakítása (a korábbi hatosztályos népiskola helyett), majd pedig 1945—1948 között az általános iskolák kiépítése. Gyarapodott az óvodahálózat, több polgári iskola létesült, differenciálódott a tanonciskolák intézményrendszere is. Továbbfejlődött az egyesített megye középiskola hálózata. Folytatta működését a tatai piarista gimnázium, az 1930-as években a szalézi szerzetesek nyitottak magánjellegű gimnáziumot Nyergesújfalun, 1942 szeptemberében megkezdődött a tanítás Komárom (a magyarországi Komárom) állami leánygimnáziumában, s megnyílt ugyanekkor ugyanitt az állami kereskedelmi leányközépiskola. Ez volt a régió legelső szakjellegű középiskolája. A legnagyobb lendületű iskolafejlesztés kétségtelenül a megyeszékhelyen, Esztergomban történt a két világháború közötti időszakban. Új óvoda- és népiskolaépületek épültek, szélesült a tanoncoktatás, folytatta működését a bencés főgimnázium és a városi Szent Imre reáliskola, majd gimnázium. De két új középiskola is keletkezett ebben az időben. 1930 szeptemberében indult meg a tanítás a szatmári irgalmas nővérek által vezetett érseki leánygimnázium I. osztályában. 1937/38 végén tartották az első érettségit. Tanulólétszám 1942-ben: 252. Ez volt a legelső leánygimnázium a régióban. (Ekkor még nem léteztek koedukált középiskolák; olyan városokban, ahol csak fíúgimnázium volt, magántanulóként vizsgázhattak és érettségizhettek a lánytanulók.) 28