Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Előadások - Dr. Mészáros István: Komárom-Esztergom megye iskoláinak évszázadai

1910-ben Komárom népessége 22.337 lakos volt. Ebből nemzetiségük szerint magyar 19.924 (89,2%), német 1248, szlovák 768; vallásuk szerint ka­tolikus 13.999, református 4892, evangélikus 817, zsidó 2380. A város lakosainak rendelkezésére állt több elemi népiskola, tanonciskola, földmívesiskola, gazdasági tanítóképző, polgári fiúiskola, polgári leányiskola, bencés főgimnázium. 1920—1948 között A trianoni békediktátum kettévágta Esztergom vármegyét és komarom vármegyét, s az új, trianoni határok közé szorult Magyarország illetékes hatósá­gai létrehozták a két vármegye hazánkban maradt részeiből az Esztergom és Komárom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék elnevezésű közigaz­gatási egységet. Székhelye Esztergom. Komárom Csehszlovákia területére került, Esztergom határváros lett, elszakítva korábbi jelentős gazdasági, kereskedelmi területeitől, de azoktól a településektől is, ahonnan azelőtt iskolái tanulóinak jelentős része kikerült. Az esztergomi főegyházmegye is elvesztette jelentős plébániáit, híveinek nagy részét. Komárom-Esztergom megye új területén tovább folytatódott a népiskolahálózat — más a dualizmusban megindult — korszerűsítése, szélesítése. Az 1940-es évek elején megindult az 1940. évi 20. törvény alapján a nyolc­osztályos népiskolák kialakítása (a korábbi hatosztályos népiskola helyett), majd pedig 1945—1948 között az általános iskolák kiépítése. Gyarapodott az óvoda­hálózat, több polgári iskola létesült, differenciálódott a tanonciskolák intéz­ményrendszere is. Továbbfejlődött az egyesített megye középiskola hálózata. Folytatta mű­ködését a tatai piarista gimnázium, az 1930-as években a szalézi szerzetesek nyitottak magánjellegű gimnáziumot Nyergesújfalun, 1942 szeptemberében megkezdődött a tanítás Komárom (a magyarországi Komárom) állami leány­gimnáziumában, s megnyílt ugyanekkor ugyanitt az állami kereskedelmi leányközépiskola. Ez volt a régió legelső szakjellegű középiskolája. A legnagyobb lendületű iskolafejlesztés kétségtelenül a megyeszékhelyen, Esztergomban történt a két világháború közötti időszakban. Új óvoda- és népiskolaépületek épültek, szélesült a tanoncoktatás, folytatta működését a ben­cés főgimnázium és a városi Szent Imre reáliskola, majd gimnázium. De két új középiskola is keletkezett ebben az időben. 1930 szeptemberében indult meg a tanítás a szatmári irgalmas nővérek által vezetett érseki leánygimnázium I. osztályában. 1937/38 végén tartották az első érettségit. Tanulólétszám 1942-ben: 252. Ez volt a legelső leánygimnázium a régióban. (Ekkor még nem léteztek koedukált középiskolák; olyan városokban, ahol csak fíúgimnázium volt, magántanulóként vizsgázhattak és érettségizhettek a lánytanulók.) 28

Next

/
Thumbnails
Contents