Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)
Előadások - Dr. Mészáros István: Komárom-Esztergom megye iskoláinak évszázadai
A ferences szerzetesek 1931-ben nyitották meg gimnáziumukat Esztergomban. Az első érettségi 1938/39 végén zajlott le. Tanulólétszám 1942-ben: 307. Igen tekintélyes volt a város 1842 óta működő érseki tanítóképzője ebben az időben is. De mellé csatlakozott 1922 szeptemberétől az érseki tanítóképző intézet is, ugyancsak a szatmári irgalmas nővérek vezetése alatt, amely egészen az államosításig létezett. S az esztergomi tanügy csúcsán állt a római katolikus érseki Hittudományi Főiskola, az egyesített kettős megye ebben az időszakban is egyedüli felsőoktatási intézménye. Négy évtized 1948 után Esztergom város és a régió iskoláinak zöme mindegyik szinten egyházi intézmény volt 1948 előtt. Legtöbbjüket a katolikus egyház tartotta fenn Szent István alapítása óta, ezer esztendőn keresztül; a népiskolák fenntartói között voltak reformátusok, evangélikusok, zsidók, egészen elenyésző számban ortodoxok is. Az 1948. évi 33. törvény kimondta az egyházi iskolák államosítását, vagyis az egyházaktól korábbi saját tulajdonuk — minden ellenszolgáltatás nélküli — azonnali elvételét. Ettől kezdve minden korábbi egyházi iskola állami iskola lett. Esztergom fejlődését, tanügyének fejlesztését ekkor erőszakkal visszaszorították (az 1980-as évek közepéig Esztergomban új iskola nem épült), az újjászervezett, korábbi két megyéből álló új Komárom megye vezetői minden figyelmüket az új megyeszékhely, a több településből összevont Tatabánya fejlesztésére fordították. Itt már korábban, 1946 szeptemberében megnyíltak — a Magyar Állami Szénbányák Vállalat fenntartásában — az állami gimnázium alsó osztályai. A nyolc osztályos általános iskola kiépítésével párhuzamosan ekkor alakult ki a négyosztályos gimnázium 14—18 éves tanulók számára. 1948/49-re épült ki a tatabányai négyosztályos gimnázium, neve a tanévtől: Rákosi Mátyás Gimnázium. Az első érettségit 1949 júniusában tartották. Az iskola 1957-ben letette régi nevét, ettől kezdve így hívják: Árpád Gimnázium. A magyar tanügy számára, az iskolás diákok, szüleik, pedagógusaik számára kétségtelenül káros volt az egyházi iskolák diktatórikus államosítása, a kommunista ideológiától átitatott tananyag oktatása, a materialista-ateista világnézet erőszakolása, torz magyarságtudat súlykolása. S az egyeduralmat gyakorló kommunista párt céljait szolgálta egy 20. századi demokratikus jogállamban elképzelhetetlen tény: az államhatalom mindenkit megfosztott az iskolaalapítás és iskolafenntartás jogától, s ezt a jogot csakis magának monopolizálta. Ettől kezdve csakis a kommunista pártirányítás alatt álló állami tanügyi hatóság szervezhetett iskolát. Szerencsére voltak olyan pedagógusok és más szakemberek, akik nem a kommunista párt érdekeit, a kommunista célú oktatás-nevelés szempontjait érvényesítették munkájukban, hanem az ember fejlesztése érdekében tevékeny29
