Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 13. - Konreich Ferenc (Esztergom): A Hell József Károly Szakközépiskola története 1950-től napjainkig

A HELL JÓZSEF KÁROLY SZAKKÖZÉPISKOLA TÖRTÉNETE 1950-TŐL NAPJAINKIG Kornreich Ferenc (Esztergom) Az iskola a 8. sz. Altalános Gépészeti Technikum néven 1950 szeptemberében kezdte meg működését Dorogon, a Petőfi Sándor u. 41. sz. alatt (jogelődjének az 1948-ban létrehozott dorogi Bányamüszaki Középiskola bányagépészeti ágazata ill. az abból átszervezett Ipari Gimnázium gépipari tagozata tekinthető.) Az első évfolyam két párhuzamos osztállyal, összesen 84 tanulóval indult, akiknek jelentős része a környékből ill. Komárom megyéből, főleg munkás és paraszt családokból került az iskolába. Az első tanév munkája rendkívül kedvezőtlen személyi és tárgyi feltételek mellett kezdődött el és ezek a feltételek alig javultak a tanév befejezéséig. A 10 fős tantestületből egyedül az iskola igazgatója Csetényi József rendelkezett középiskolai tanári képesítéssel, s egyben ő volt az egyetlen főhivatású nevelő is. A többi nevelő óraadóként, tanítói képesítéssel dolgozott. A legszükségesebb szertári eszközöket különböző iskolák adták át ideiglenes használatra. Saját tanműhelye nem volt az iskolának, a tanulók a dorogi Bányagépjavító Vállalat üzemeiben részesültek gyakorlati oktatásban. Az 195l-l956-ig terjedő időszakban jelentős változások követték egymást az iskola életében. 1951 júniusától a technikum szakképzésének irányítása és fenntartása a Közoktatásügyi Minisztérium felügyelete alól átkerült a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium hatáskörébe. Ezzel megváltozott az iskola szakiránya, neve is, Bányagépészeti Technikum néven konkrét szakképzési feladatokat kapott, s Dorogról Esztergomba költözött, a Főapát u. 1. sz. alá. Az iskola igazgatója és tanári kara sem maradt a régi. 1951. június 15-től október 1-jéig Zentai Nándor középiskolai tanár, majd Tóth Albert vájár került az iskola élére. Gyarapodott a kinevezett tanárok száma s emiatt kevesebb külső óraadóra volt szükség. Az 1951/52-es tanév befejezés után a technikum ismét egy más épületbe — a Főapát utcából a Deák Ferenc u. 2. sz. házba (a jelenlegi Levéltár épületébe) — költözött. Az új helyen az 1952/53-as tanév már 6 osztállyal, összesen 205 tanulóval indult, akik közül mindössze csak 14 fő volt helybeli lakos. (A kollégisták ekkor a Béke téren levő diákotthonban — a jelenlegi Balassa Bálint Általános Iskola épületében —- laktak). Közben a technikum számára egy új iskola, tanműhely és diákotthon építését határozta el és indította meg a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium Esztergom-Kenyérmezőn. (Ma az iskola épülete az OKTÁV Ipari Továbbképző Rt. munkahelye, a kollégium pedig e cég szállodája). 214