Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 13. - Bányai Mátyás (Esztergom): Az esztergomi Szent István Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskola. Fizikai tantárgytörténeti gyűjteményünk eredet, állománya, gondozása. Neves fizikatanárok

A fizikaszertár és a tantárgytörténeti gyűjtemény eredete (Részlet a szerző tanulmányából az 1987-ben kiadott jubileumi évkönyvünkből) Az első Ratio Educationis rendelkezései {MII) alapján vált a fizika önálló gimnáziumi tantárggyá. A fizika tanításával nem voltak túl igényesek sem a személyi, sem a tárgyi előírások. A szertárak szerényebb szemléltetőeszköz állománnyal rendelkeztek, a tantárgyat nem szaktanár tanította. Jelentősebb változást az 1848-ban kiadott "Entwurf (Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterreich) eredményezett, amely Magyarországon 1850ben került alkalmazásra. Ez a tanügyi szabályozás megszüntette a 6 osztályos gimnáziumokat, helyettük a kedvezőtlenebb körülmények közöttieket 4 osztályos algimnáziummá, a jobb feltételek között működőket pedig 8 osztályos főgimnáziummá változtatta. Jelentősen megnövekedett a fizika tanításával szemben támasztott követelmény. Bevezették a szaktanári rendszert, a szerzetes tanároknak is szaktanári képzésben kellett részesülniük. A főgimnáziummá válás előfeltétele magas színvonalú követelményeket is kielégítő szertári állomány volt. Az 1896/97-es bencésrendi évkönyvben leírtak szerint "az Entwurfig nem is kereshetünk fizikai múzeumot". A bencésrendieknek az anyagi helyzete a szabadságharc után rosszabb volt. Jelentős erőfeszítéseket kellett tenniük a tárgyi feltételek megteremtéséért. Valószínűen valamilyen vizsgálat kapcsán kifogások merültek fel a szertári állomány színvonalát illetően. 1851 decemberében báró Augusz egy leiratot küldött Takács Bernardin igazgatóhoz, amelyben kifogásolja a segédeszközök hiányosságát. Bár az igazgató válaszában alaptalannak minősíti ezt az állítást, de bizonyos hiányosságokra egyéb leírásokból mégis lehet következtetni. Az igazgató még 1852-ben felkereste a polgármestert és kérte, hogy a fizikai múzeum számára egy termet rendeztessen be, lássa el szükséges szekrényekkel és egyéb eszközökkel. Egy korábbi szerződés alapján a város volt köteles gondoskodni az iskola karbantartásáról, anyagi igényeinek kielégítéséről. Ez az esztendő tekinthető az önálló fizikai szertár kezdetének. A főgimnáziummá válás évében (1852) az újonnan kinevezett tanári kar sorában találkozunk Kühn Rajmund nevével. 0 tekinthető a szertár megalapítójának. Kühn-t követő fizikai tanárok, mint pl. Hollósy Jusztinián, Fehér Ipoly, elméletileg jól képzett tanárok voltak, szerették a kísérletezést, működésük idején a szertár sokat fejlődött. Az új épületben a fizika szertár már valóságos dísze volt az intézetnek. Érdekes módon megtalálhatjuk a mai III. előadások ősét a fizikatanárok ismeretterjesztő munkájában. A fizika tanítása, a fizikai ismeretek terjesztése túllépte az iskola falait. Nemcsak a tanulóifjúság, hanem a városi nagyközönség számára is tartottak fizika tárgyú előadásokat. Kühn előadást tartott a fizika egyes fejezeteiről az esztergomi és a vidéken működő tanítóknak. Jagicza a hetvenes években kísérle192