Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 13. - Bányai Mátyás (Esztergom): Az esztergomi Szent István Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskola. Fizikai tantárgytörténeti gyűjteményünk eredet, állománya, gondozása. Neves fizikatanárok

tekkel tarkított felolvasásokat tartott a fizika érdekesebb részeiről. Fehér Ipoly a Lőrincz utcai arénában élőképeket mutatott be nagyszámú közönség előtt. A bevételt az 1876-os árvízi károk enyhítésére fordították. Horváth Mátyás 1885-ben, Párkány visszafoglalásának 200 éves emlékünnepén a főgimnázium dísztermében skioptikonnal (vetítéssel) mutatott be történelmi képeket, 1896-ban pedig a kíváncsi publikum előtt a Röntgen-sugarakat ismeretette. A bevételből kívánták biztosítani a szegényebb tanulók millenniumi tornaversenyen való részvételét. A század elején 1906-ban Dombai Nárcisz a naprendszerről, a Napról, a Geisslercsövekről és a Röntgen-sugarakról tartott ismeretterjesztő előadást. Sok esetben feltűnően szépek a múlt század végén és a XX. század elején készített szemléltetőeszközök. Anyaguk nemes fából, esztétikus hatású rézötvözetekből készült. Kivitelezésük gondos, tartós. Feltűnő az ötletgazdagságuk. Nagyon sok ma készített taneszköz ötlete ezekből táplálkozik. (Pl. dem. transzformátorok, optikai pad, stb.) A múlt században beszerzett több fizikai eszköz külföldről, legtöbb esetben Bécsből származott. A hazai tanszergyártás a Calderoni cég működésével kezdődött (1819). Szertárunkban nagyon sok taneszköz található, amely a Marx és Mérei cégtől származik. Úgy tűnik, hogy a harmincas években, valószínűen gazdasági okok miatt szűkül a tanszergyártó vállalatoktól beszerzett eszközök száma. Szaporodnak a házilag készített, esztétikailag igénytelen (fuserált) taneszközök, állványok, foglalatok, stb. Az tény, hogy a szükségmegoldás mögött lelkes tanári munka és tantárgyszeretet húzódik meg. A második világháború alatt az épületet több bombatalálat érte, négy tanterem és a lépcsőház elpusztult: a tetőzet, ajtók és ablakok súlyosan megrongálódtak. Az épületben hosszabb-rövidebb ideig katonák voltak elszállásolva. Ennek ellenére a szertár sértetlen maradt. Ez részben annak is köszönhető, hogy a front közeledésekor Gonda Celesztin, a fizika szertár őre a szertár ajtaját befalazta és így az értékes szemléltető eszközök elkallódását megakadályozta. Az államosítás után a bencésrendi szertár állami tulajdonba került. Első szertárosai Sárgái József és Cserép Lajos voltak. Az állam és az egyház közötti kiegyezés után, amikor a volt Szt. Imre reálgimnázium beolvadt a Szt. István gimnáziumba, egykori szertári felszerelésüket nem hozták magukkal. Ezek az egyházi tulajdonba visszakerült Temesvári Pelbárt gimnáziumé maradtak. A tanári és ifjúsági könyvtáruk, valamint irattáruk anyaga és némely bútorzatuk (pl. a kémia szertárban lévő, máig is a legszilárdabb keményfa székek) iskolánkhoz került. A zárda épületébe történő átköltözéskor a szertári anyag fele a technikumé lett. Az átköltözéskor a fizika- és kémia-szertár a második emeleten lévő köves, alig fűthető, hosszú folyosó alakú helyiségben lett kialakítva. A tanév többségét képező téli hónapokban a dermesztő hideg miatt szertári munkát nem lehetett végezni. A helyiség minden szempontból átmeneti szükségmegoldásnak volt tekinthető. Az ötvenes évek közepétől a fizikaszertár fejlesztés gyengébb ütemű 193